Ide és Oda majd Ide és Oda

Bár most sem csinálom másképp, mint eddig, azért 3D-ben könnyebb volt mondjuk a 12. és a 25. dimenzió között ugrálni, mert érzésre azért olyan sok különbség nem volt közöttük. Ám a helyzet meglehetősen érdekessé válik, ahogy már elég közel értem ahhoz a szinthez, amit már a mindennapi életnek lehetne nevezni.

Az ugrálásra azért van szükség, mert sokszor kell korrigálni és visszakövetni a dimenziók közötti szálakat, megtalálni az okozatok okait és módosítani úgy, hogy az eredménye megfelelő legyen. Mindezt úgy, hogy alapvetően ellenséges légkörben dolgozom, már ami a fejem fölötti zónákat illeti. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen értelemben pozitívan is meg lehet ítélni azt a közönyt, ami az én fizikai zónámban megfigyelhető, de nem fogok hálálkodni azoknak ezért, akik a bevételeimet blokkolják. Végül is a közelebb jövetel és az ugrások előbb utóbb meghozzák azt az áttörést, ami ebben nagy változást hoz.

Amikor a helyzetemen elmélkedtem, hirtelen ütött be a felismerés, hogy a celebek élete lehet ilyen. Hogy mindenki irigyli őket, miközben ők sokkal szívesebben élnének másfajta életet. De nem lehet, mert ők már celebek és nekem sem lehet, mert ezt sem lehet csak úgy itthagyni. Ami marad az, hogy a világomat formálom olyanná, hogy ennél sokkal élhetőbb legyen. Nagyon ellentmondásos a dolog, mert ez az élethelyzet szinte belekényszerített engem a létező legextrémebb kutatásokba. Miközben akik engem ezzel zsaroltak és a behódolásomra vártak, nem néztek jobban utána annak, hogy amire ők várnak, az nem lehet számomra opció. Csak gondoljatok bele. Ha ilyen műveletekben veszek részt, nem tehetem meg, hogy eladom magam majmoknak egy kis pénzért és ha tudnátok, mikben vagyok benne, akkor itt a százmilliárd dollár is kis pénznek számít.

Egy csomó bennem reménykedő ember lekopott már amiatt, hogy nem értették meg azt, hogy én nem egy mindenható varázsló vagyok, akinek fő célja, hogy ők gazdagok legyenek, hanem a saját életemet is alárendeltem olyan dolgoknak, amik menet közben szültek új feladatokat. Az a tanácsom a hasonló úton járók számára, hogy háromszorozzák meg a fontosságát annak, amire most gondolnak, hogy mennyire legyen lényeges a megfelelő emberek felkutatása. Ha van egy álmod, amit te olyan szinten tartasz fontosnak, hogy központi helyre rakod az életedben, akkor csak olyan embereket keress hozzá, akik szintén magukénak érzik ugyanazt a célt. Sokszor jöttek ellenem jól megfizetett mágusok, akik a csatákban elszaladtak, mert mindig eljön a pillanat, amikor az a pénz már nem lesz olyan fontos, mint az életük.

Az esetemben van még egy extrém körülmény. ha a tudatommal folyamatosan ugrok, akkor csak olyan emberek képesek velem hosszabb távú, stabil kapcsolatot kialakítani, akik szintén képesek erre. Persze létrehoztam valamit, amiben lehetséges emberek tudatát ebbe helyezni és utaztatni őket, kicsit olyan ez, mint a Snowpiercer sorozat, hogy azért kell ahhoz valami, hogy eljussanak a mozdonyig. Már magára a vonatra feljutás is egy szép eredmény és ez pedig az ezotériára hasonlít, hogy amikor úgy érzed, hogy most értél a végére, akkor jössz rá, hogy ez csak egy másik szint kezdete.

Szabadság a Földön

Biztosan sokan nagyon meglepődnek, ha azt mondom, hogy ami most zajlik a világban, az a szabadság miatt van. Azért látjuk azt, hogy minden egyre diktatórikusabbá válik, mert a szabadságra nem készült fel mindenki. Ahol pedig nem készültek erre fel, ott csak egyesek szabadságáról beszélhetünk, akik a demokráciában a mások feletti uralom megszerzésének könnyű útját látják. Akik élnek a hatalmuk szabadságával és el is zárják ezt a lehetőséget másoktól, hogy megtartsák szerzeményüket.

Amikor előjövök ezzel a szöveggel, amiket nyomatok itt a Show-ban (mert a lényeget kevesen olvassák, de azoknak a keveseknek a fele innen talál oda), én nem az vagyok, akinek hisztek. Mindenkinek van egy látószöge és van a képzeletének határa. Azaz engem csak olyannak tudtok hinni, ami belefér ezekbe a keretekbe. Ezért hallotok rólam mindig mást. Aki vagyok az olyan szinten lépi túl a képzeletetek határát, hogy érthető is a dolog, hisz ilyen még soha nem volt.

Ilyen még soha nem volt sehol, hogy egy vallással és spiritualitással addig soha nem találkozott ember elkerülje az ezzel foglalkozó intézményrendszereket és úgy emelkedjen jóval mindenki fölé az egyéni tudatával (!), hogy annak a főnöke, aki előtt térdepeltek is hatszor alacsonyabb dimenziószinten van. Ugye 7*6=42. Erre a dimenziószintre nem szoktak a fizikai síkról emelkedni és itt kitérnék egy élményemre, amikor egy fénylénnyel találkozva megnéztük egymást a másik szemével. Megjegyzem ő ugyanúgy meglepődött, mint én, amikor egy fénysugarat látott, én pedig egy állandóan mozgó mozaikpadlót. Egy normális világban az lenne, hogy világjáró körútra indulnék mesélni az élményeimről, de sajnos egészen más dolgaim vannak, különben ez a világ visszazuhan a középkorba.

Amikor egy ilyen embernek a mintái elkezdenek érvényesülni a világban, én is arra gondoltam először, amire ti. Hogy eltűnik a bűnözés, az emberek szabaddá és fejletté válnak. Ha viccesen kellene ehhez egy megjegyzést fűznöm, azt mondnám, hogy ez is lesz, csak kell előtte egy kis ungabunga. Aki nem ismeri ezt a viccet, most megszívta.

Eddig a világban az volt, hogy a második világháború után felemelkedő szuperhatalmak egyike rákényszerítette a világra a saját világképét. Ennek köszönhetjük a jólétet, a szólásszabadságot és a demokráciát. Ám ez csak a felszínen volt így, ahol mindenki igyekezett megtartani az alkalmazkodás látszatát. Ennek kiváló példája, a "világ legnagyobb demokráciája", vagyis India, ahol az előtt kasztrendszer volt, ami nem tűnt el egyik napról a másikra.

Ez a világ mára ért el oda, hogy a magántőke koncentrációja elérte, sőt meg is haladta az államok erejét. A saját elméletem szerint a kapitalizmus és a demokrácia amúgy összeegyeztethetetlen fogalmak, ám a kétpólusú világrend miatt előbbi kénytelen volt emberarcát mutatni és kényszerházasságra lépni a másikkal. Ám most van az az időszak, amikor már elkezdett a váláson gondolkodni és ettől vérszemet kapott mindenki, akiben nincs meg sem a szabadságnak, sem a demokráciának a gyökere.

A Nyugati Civilizáció lényege, hogy itt az egyéni tudatok együttélési rendje alakult ki és formálódott egy új szintre. Ennek gyökere a polgárosodás, ami pedig a királyok és a nagyurak állandó harcainak következménye. A nagyurak a vidéket uralták és ez nagy gazdagságot adott nekik, ám a királyok elkezdtek városokat alapítani és annak lakói szabad polgári státuszba kerültek. A városokban viszont nagy fejlődésnek indult a gazdaság, aminek az lett a vége, hogy a hatalmat polgárság szerezte meg, akik létre is hozták a demokratikus államokat, ahol a királyok egyfajta generációkon átívelő örökletes "köztársasági elnökökké" váltak. De ilyen sehol máshol nem történt.

Ami most HongKongban van egy rendkívül egyedi helyzet. Egy másik, nagy múltú és fejlett civilizáció képes volt integrálni a nyugati értékeket és kialakította a maga szintjén szabadnak nevezhető világát. Amit a nagyhatalommá fejlődő és a demokráciának még csak a gondolatától is irtózó birodalmi gondolkodású Kína el akar tiporni. A kínaiak barbároknak tekintik a nyugatiakat pár dolog miatt, amit meg is tudok érteni, ám ugyanez fordítva is így van és azt is meg tudom érteni. Egy fejlett világban nem szokás lerohanni egy másik országot, majd annak lakóit milliószámra átnevelő táborokba zárni. Viszont a kínai államot évezredekig a korrupció tartotta működésben úgy, hogy mindenki csak egy kicsit nyúlta le a másikat, amitől a rendszer nem omlott össze, hanem kifejezetten annak motorjává vált.

Az emberek ott tévednek nagyot, amikor azt hiszik, hogy a technológia határozza meg egy adott nép fejlettségét. Erre amúgy a Távol-Kelet meglehetősen jól reagált, hiszen pár generáció alatt olyan világokat hoztak létre, amivel Európát is megelőzték. Amire Európa úgy reagált, hogy Uniót hoztak létre. Amit Orbán Sztyeppéről Jöttünk Viktor igyekszik is bomlasztani. A Kelet világa viszont más. Ott a világ sokkal spirituálisabb, azaz jobban leköveti az Égi Modellt, ami a kollektív központ hatalmára épül. A két világot alapvetően a joghoz és az igazsághoz való hozzáállása különbözteti meg. A Nyugat az ókori görögökre vezeti vissza a gyökerét, ám a római jog képezi az igazságszolgáltatás alapját és magát is a Római Birodalom örökösének tekinti, bár ez ma már az USA-ra jellemző.

A szabadság zászlóshajója, Amerika mára a titoktartási megállapodások és az üzleti érdekek börtönébe került, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a vakság, amit a profit istene borított rájuk. Amikor a termelést elviszik a szellemi tulajdon védelmén nagyon nevető Kínába, ami 20 év alatt akkorát fejlődött, hogy rá se lehet ismerni, egy új geopolitikai rivális hoztak létre maguknak. Bár az is tény, hogy a háború a legjobb üzlet, csak nem mindenkinek. Amikor Kínáról beszélek, ahol a magát kommunistának nevező párt uralkodik, valójában nem történik más, mint kommunista jelképek és szlogenek alatt épült újjá a Kínai Császárság. Ha az általuk a világra erőltetett Egy Kína elvét elismerem, akkor azt is el kell ismernem, hogy a polgárháború valódi győztese Tajvan. Csak nézzetek rá Kínára. Mindezt egy sokszorosan kicsavart helyzet okozott, aminek az van a hátterében, hogy mindenki másról beszél, mint ami valójában van.

Ebbe az egészbe aztán jócskán be is kavar a hivatalosan nem létező ufók által megkezdett nem létező beavatkozás. Ennek az van a hátterében, hogy beindult a hivatalosan nem létező tudatszint váltás, amit ők a valóságban sem létező szakértelmükkel segítenek. Ez aztán még ezen a többszörösen megcsavart helyzeten is csavar egy nagyot, aminek nyertesei a hivatalosan nagy elnyomásban lévő feketék felemelkedése lenne. Ám a feketékben sem történelmi, sem genetikai nyoma sincs a szabadságnak és azért nem kellene ennek megvárni a végét, mert ők csak ellenzékben demokraták. Láttam pár lehetséges jövőképet, amiben a francia forradalom korában az arisztokraták védelmében felszólalók esélyeivel vetekedett a fehérekért kiálló feketék helyzete. Végül is ennek megakadályozása adta az utolsó szikrát ahhoz, hogy megkezdjem a dimenziószintem érvényesítését a világ helyreállításának céljából.

Egy olyan országban élek, ami többszörösen megszenvedte ezt az egészet és elhelyezkedésénél fogva folyamatosan érzékeli is a folyamatosan bekövetkező globális hatalomváltásokat. Először a Nyugat győzelmét, majd a hátukon megjelenő bankok uralmát (most nevezzük így a nemzetközi pénzkartellt), aztán az izraeli látens királyságot, majd a Kelet virágzását és most az idegen beavatkozást. Egy olyan országban, aminek a globális civilizációnkat meghatározó találmányokat köszönheti a világ, mégis adósrabszolgaságban nyomorgunk. Hasonló helyzet termelte ki Hitlert Németországban és azt is a nyugati vakság hozta létre, ezt is az hozta létre. Akik tudják, mi az a szabadság és megfelelően is kezelik, egyre inkább tűnnek el a világ jelentőségéből, a helyüket pedig olyan emberek veszik át, akik nem tanultak Kambodzsa történetéből. De nem is akarnak, mert nekik nem a nemzetük a fontos, hanem saját maguk és amikor a hangzatos szavaikat hallom, a tetteikben azok ellentéteit látom. Itt van például Orbán Viktor, aki a nagy magyarkodásában egyik gyerekének sem adott magyar nevet, a népszerű hitszónok, aki lenyúlta a felekezete vagyonát és még a lánya is kacsalábon forgó kastélyba él, ott a főkönyvelőből lett nagy banktulajdonos, akinek csak úgy az ölébe hullott az ország legnagyobb bankja és még sorolhatnám. Ezek az emberek egy normális világban a börtönhöz jutottak volna közelebb, nem a hatalomhoz.

Ez az írás még folytatódhatna háromszor ekkora terjedelemben és akkor is csak karcolnám a lényeget. Higgyétek el, értem a helyzetet, sőt, olyan összefüggéseit is, amiket még a biztonságpolitikai szakértők sem látnak át, akiknél hiányzik például az idegen beavatkozás látószöge. Egyszer egy időben poénból ezo-biztonságpolitikai szakártőnek neveztem magam, de az ateista vallási szakértőt semmi sem üti felül.

Egy ilyen helyzetben reménytelen úgy elmagyarázni, hogy ki vagyok és mit akarok, hogy ne akadna ki és háborodna fel a világnak mindig a másik fele. Sokkal egyszerűbb, ha azt mondom, hogy én vagyok a Sátán és rettegjetek! Úgyis abban vagytok a legjobbak, így hazai pályán maradhattok.

A korrupció és ellenszere

Rákerestem magamra az interneten és ahogy ilyenkor lenni szokott, apám publikációi között még eltörpülök, őt is ugyanígy hívták (csak nálam hiányzik a doktor). 5 éve halt meg, ám a halála évében még megjelent egy cikke a Népszabadságban. Kérdés, milyen messze esik az alma a fájától, higgyétek el, apám egész életében abban a hitben volt, hogy a mi esetünkben nagyon messze. Ahogy elolvastam a cikkét, rájöttem, hogy ugyanerre a problémára nekem is van egy meglehetősen gyors megoldásom, amihez nem kell generációkat várni. Ha nem nekem kell ezzel foglalkoznom, akkor ajánlom e cikket annak figyelmébe, aki majd foglalkozik vele. Ha nekem kell ezzel foglalkoznom, na az lesz a gyors verzió.

Az írás a Népszabadság 2015. 01. 12. számában jelent meg.

A rendszerváltás óta valamennyi párt választási kampányában vezető helyen szerepelt a korrupció megszüntetésének ígérete, s valamennyi kormány bukásában nagy szerepe volt a korrupció vádjának. Magyarországon valóban tág tere van a hivatali vesztegetésnek. Ha egy kormány sikeres és stabil akar lenni, akkor ezt a közélet megtisztításával alapozhatja meg.

2010 előtt, a ciklus utolsó szakaszában a kormány sorra tárta fel a cselekményeket, büntetőeljárásokat kezdeményezett, mutatta, hogy akar tenni ezen a téren valamit. Későn! A Fidesz túldimenzionálta a még vagy egyáltalán be sem bizonyított ügyeket, és ez jelentősen hozzájárult a sikeréhez. Választási ígéretei között vezető helyet töltött be a korrupció megszüntetése. Az eredmény közismert.

A Fidesz-kormány még a látszattal sem törődve, nyíltan támogatja a klientúrát a pályázatok, a földbérletek és a tanácsadói szerződések stb. elbírálása során. A párt- és kampányfinanszírozást még átláthatatlanabbá tette, a magán- és csoportérdekek nyíltan érvényesülnek a közérdek kárára. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés szinte lehetetlen, a jelentősebb ügyeket titkosítják, az üzleti titokra hivatkozás mindent elleplez. A jogszabályok megsokszorozzák a visszaélések lehetőségeit. A korrupció soha nem látott méreteket öltött.

Mit tehet majd Orbán után egy új kormány? Egyet nem ígérhet, azt, hogy megszünteti a korrupciót. Ez még egyetlen országnak sem sikerült. A korrupció olyan mélyen beépült a társadalomba és a gazdaságba, hogy teljes generációváltás szükséges ahhoz, hogy a kísértéssel szembeni ellenálló erő lényegesen növekedjen. De ez nem jelenti azt, hogy tehetetlenek vagyunk a korrupcióval szemben.

Kutatások sora irányult az utóbbi években a korrupció feltárására, és ajánlások születtek a visszaszorítására. A Transparency International, a Társaság a Szabadságjogokért, a K-Monitor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. és az MTA Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottsága is nyilvánosságra hozta ajánlásait. Az alábbiakban az MTA Statisztikai és Jövőkutatási Bizottság tagjaként általam készített kutatási anyag alapján összegzem a legfontosabb teendőket:

1. A Klientúra rendszerének megszüntetése

A pártok körül a rendszerváltás óta mindig kialakult egy klientúra, amelynek legfőbb célja a hatalommal járó zsíros állások megszerzése, pályázatok elnyerése. Ezért kerülhettek fontos állásokba alkalmatlan, korrupt emberek. Ezek tisztában vannak azzal, hogy hatalmuk csak a kormányváltásig tart, ezért igyekeznek a lehetőségek gyors és teljes kihasználására. Az ellenzékben lévő pártot gyakorta otthagyják, de ha újra hatalomra kerül, ismét előkerülnek, mint az elkóborolt kutyák.

A pártot segítő aktivistákat nem vezető állásokkal kell jutalmazni, hanem más elismerésben kell részesíteni. Az állami hivatalok élére – politikai nézeteiktől függetlenül – olyan szakembereket kell állítani, akiknek tisztessége vitathatatlan. Az eddig mellőzött alkalmas emberek nincsenek kevesen, van választék.

2. A párt- és kampányfinanszírozás átláthatóvá tétele

A klientúra a pártnak nyújtott anyagi támogatása fejében mindig benyújtja a számlát. Annak kiegyenlítése pedig maga az állami korrupció. El kell érni, hogy a hatalmát vesztett Fidesz a hatalommal való visszaéléssel szerzett anyagi fölényét ne tudja majd törvényesen érvényesíteni. A törvénysértésnek pedig legyenek következményei. Olyan törvényt kell alkotni, amely biztosítja a pártok működésének anyagi feltételeit külső anyagi támogatás nélkül is.

3. A Fidesz-kormány által hozott törvényeket felül kell vizsgálni

A demokratikus elvekkel, az Európai Unió jogszabályaival és normáival ellentétes törvényeknek súlyos következményei vannak. A joghézag, a jogbizonytalanság – akár tudatos, akár gondatlan törvényalkotás következménye – közvetlen összefüggésben van a bűnözéssel. Ebből nő ki a korrupció, amely az egész társadalmat behálózza.

A hibás törvényekért a politikai felelősség vitathatatlan, az ebből fakadó kárért a büntetőjogi felelősség is felmerül, ami az elévülési időn belül érvényesíthető.

Az új kormánynak vállalnia kell a Fidesz-kormány által hozott jogszabályok – köztük az alaptörvény – felülvizsgálatát, a demokratikus alkotmányozás és törvényhozás visszaállítását.

4. A közbeszerzés rendszerének és szabályozásának át alakítása

A közbeszerzés során okozott kár nem jelenik meg a bűnügyi statisztikában. Nagyságrendjére az egyes esetekből lehet következtetni. Az államot ért kár jóval meghaladja az összes vagyon elleni bűncselekmény kárértékét. A közbeszerzés anomáliái eddig minden kormány idején jelentkeztek, a klientúrát gazdagították, az államkincstárt apasztották. A pályázatok kiíróinak és elbírálóinak személyes felelősségét eddig egyetlen hatalom sem vizsgálta.

Az új kormánynak vállalnia kell a közbeszerzés rendszerének teljes átalakítását. A pályázatokat szigorúan nyilvánossá kell tenni, a titkosítást pedig csak egészen rendkívüli esetben szabad lehetővé tenni.

Új elemként kell be kell vezetni a pályázatok törvényességének ügyészi felügyeletét.

5. A tanácsadói rendszer szigorú szabályozása

A tanácsadás világszerte ismert, hasznos tevékenység.Nyugat-Európában és az USA-ban a tanácsadásra felkérés megtisztelő ajánlat, tekintélyt kölcsönöz, vagy egyáltalán nem jár vele díjazás, vagy csupán tiszteletdíj, esetleg más jellegű elismerés. A kormányzati és önkormányzati szervek rendelkeznek szakapparátussal, amelyek a választott személyek és testületek részére szaktanácsadással is szolgálnak. Az apparátusban a szakma legjobbjai foglalnak helyet. A fizetett tanácsadó ritka, mint a fehér holló.

Magyarországon más a helyzet, különösen az utóbbi tíz évben. Az önkormányzati (és állami gazdálkodó) szervek szakapparátusába felkészületlen, tapasztalatlan emberek tömege került, akik mind a rendeletek előkészítésében, mind az engedélyezési eljárásban hibát hibára halmoznak, és nem alkalmasak arra, hogy bonyolult szakmai kérdésekben véleményt mondjanak. De a tömegesen elterjedt, milliárdokba kerülő szakértői hálózat létrejöttét nem csak ez magyarázza.

Kitűnő lehetőség ez a barátok (barátnők), a hűséges emberek, párttársak és kliensek bőkezű dotálására. Példák tömege tanúsítja, hogy a tanácsadói szerződések döntő része tényleges haszonnal nem jár, de károsítja a költségvetést és a bűnözés melegágya. A megoldás az állami és önkormányzati szervek kisebb létszámú, jól felkészült (és megfizetett) szakemberekkel való feltöltése lenne, ami töredékébe kerülne a jelenlegi „tanácsadói” rendszernek, és visszaszorítaná a korrupciót.

Az új kormánynak a jelenlegi tanácsadói gyakorlatot alaposan meg kell szigorítania, egyúttal az állami és önkormányzati szerveknél dolgozók életpályamodelljét is meg kell alkotnia.

A kutatások e fentieken túl még számos figyelemre méltó javaslatot fogalmaztak meg. A kutatási anyagokban az is kifejezésre jutott, hogy az új kormány nem vállalhatja túl magát, mert félő, hogy a túl sok javaslatból a végén érdemi eredmény nem születik. A fentieket persze tudnám javasolni a Fidesz-kormánynak is, már most is, és akkor is, ha netán egyszer ismét hatalomra kerülne.

A szerző kriminológus, a jogtudományok doktora

1ST1 Platform frissítés

Bár az ÉlményPark Pro-n is megjelent egy 1ST1 írás, azért érdemes felhívnom az új látogatók figyelmét arra, hogy ez itt a játékplatform. Mivel érdekes módon komoly átfedéseket figyeltem meg a feladatplatformmal, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ez a személyem miatt nem okoz rendszerhibát. Viszont a két platform eltérő utakat javasol és ez figyelemreméltó megfigyeléseket eredményezhet, amikkel áttörést érhetek el a blokkok feloldásában.

Kezdjük ott, hogy a beavatkozó idegenek viselkedésében bekövetkező nagy változás annak egyértelmű jele, hogy a platformjaim felerősödtek. Ám annyira elmérgesedett a viszony, hogy ez a hagyományos úton már nem feloldható, olyan szintű bizalomhiány lépett fel velük szemben. Nem beszélve arról, ha leállnék velük tárgyalni, akkor "gyengének" mutatnám magam a világukban és ha bármilyen engedményt tennék, akkor még győzelmi tort is ülnének.

Onnantól viszont már nem izgat milyen tort ülnek, ahogy elvonatkoztattam a világot az ő világuktól, ahol egy tisztának hazudott tisztességtelen játék zajlik. A helyzet az, aki játék nélkül akar nyerni, az nem érdemli a játékot. A tisztességtelen győzelem pedig nem játék.

Ha nem választanám szét a két platformot, az egy olyan diktatúrát eredményezne, amiben egy kézben van a szakrális és a világi hatalom. Ezt én úgy oldottam meg, hogy a játék a világi hatalomról szól és amikor játszom, az általam leparaméterezett szabályok rám is vonatkoznak. Azaz hiába van itt a hatalom, azt önmagam korlátozom a Játék érdekében. Ha pedig a szakrális hatalomhoz kell nyúlnom, annak meg van a maga szabálya és olyankor a beállítás módosításkor nem hozhatok az önmagam játékpozíciója által diktált új szabályokat, ugyanis ezek a szabályok akkor másokra is vonatkozik. A problémát, amire most azok gondolnak, akik értik, amit ide leírtam úgy küszöböltam ki, hogy nagy hangsúlyt fektettem önmagam fejlesztésére és amíg mások buliztak, addig én csak ezzel foglalkoztam.

Most egy olyan frissítés fut végig, amiben olyan javítások vannak, amiket az elmúlt időszakban végeztem annak okán, hogy megint történt valami, ami megakadályozta az igazságos energiaújraelosztást. Nekem azzal nincs bajom, ha vannak gazdagok és szegények, mert bár a széles középosztály a célom, azt nem lehet a civilizáció összeomlásának veszélyeztetése nélkül máról holnapra elérni. Vagyis időt kell neki adni, mert enélkül nincs fejlett földi globális civilizáció.

Én, a főnök

Egy középkori japán csatában az egyik hadsereg úgy szenvedett vereséget, hogy a támadásnál az egyik hadúr csapataival nem mozdult. Ott álltak és végignézték, ahogy elvesztik a csatát. Kiderült aztán, amikor a fővezér azonnali támadási paranccsal futárt küldött oda, az odaérve már a lóról kiabálta az üzenetet, amivel megsértette a hadurat, mert nem szállt le a lóról, borult le előtte és úgy közölte a hírt. A különböző irányítási rendszerekkel foglalkozva leszögezhető pár dolog, amivel most foglalkozom.

Egy racionálisan gondolkodó ember mindig a célt tekinti a legfontosabbnak. Azaz ha nekikezd egy feladatnak, őt az eredmény fogja minősíteni. Ezért a gondolkodó ember arra törekszik, hogy csapatába a lehető legjobbak kerüljenek, akik szintén értelmes emberek. Ez nevezhető a földi ember irányítási rendszerének.

A minket vezető idegeneké ettől jelentősen eltér. Ott a főnök hatalma és fontossága az elsődleges. Ha a cél ütközik a főnök fontosságával, akkor a cél már nem olyan lényeges. A főnök nem arra törekszik, hogy az emberei a szakmáik legjobbjai legyenek, hanem az iránta való feltétlen hűség lesz az irányadó. Az olyan embernek nincs helye a csapatban, aki csak egy picit is megkérdőjelezi a főnök hatalmát, vagyis a tekintélyét. Ugye többször említettem, hogy a fidesz = idegen beavatkozás, nos élőben mindenki láthatja őket.

Ha nem földi emberként értem volna el a 42. dimenziót és térek vissza, akkor az univerzumban olyan hír terjengene, hogy most ébred a Legnagyobb Úr, aki valaha a világon uralkodott. Hatalmas problémát jelent most az, hogy a segítőknek nevezett idegenek világában megjelent itt a főnökük. Elmondom miért. Amikor még mindennek az elején voltam, erről az egészről semmit sem tudtam, de már akkor feltűnt, hogy az akkor még felsőbbrendű angyalok belementek egy olyanba, hogy az én dolgomban én vagyok a főnök, ők pedig végrehajtják, amit mondok. Ám pont ekkor került a kezembe az a Castaneda könyv, amiben rátaláltam egy indián isten definícióra: "Olyan személytelen intelligencia, mely irányítja cselekedeteidet, mégis engedelmeskedik akaratodnak". Ez a helyzetre passzolt, úgyhogy nem is izgattam magam ezen tovább.

Ám nem vagyok vallásos és meg sem vagyok keresztelve, vagyis leszögezhető, hogy jelentősen eltért a viselkedésem az addig megszokottnál és akik akkor fölöttem voltak, messze a legértelmesebb idegenek voltak, akikkel találkoztam. Le is váltották őket, ami az én nézőpontomból olyasmi volt, amikor minden megváltozott és föntről előkerült a korbács. Ettől a pillanattól számítom az idegenekkel történő összecsapásaim és harcaim kezdőpontját is. Ma az van, ha bármit akarok tőlük, azonnal rájuk csapok és utasítom őket, mert máshogy nem megy. Csak az erő nyelvén értenek, ahogy a fidesz is. Lassan megszokják az új helyzetet, amiben a tekintély alapja nem az általam elvégzett munka, hanem a hatalmam érvényesítésének lehetősége.

Amikor ki vannak azon akadva, hogy szóba sem állok fideszessel, ők azt hiszik, hogy ez nálam valamiféle gőg. Egyszerűen nem tudok velük mit kezdeni, mert ők a hódolatukat adták egy olyan rendszernek, amiben bármikor ellenem fordulhatnak egy vélt vagy valós sérelemért. Őket csak úgy lehet a rendszerembe integrálni, ha annyira félnek tőlem, hogy nem mernek ellenem fordulni, ez a vezetői attitűd viszont meglehetősen távol áll tőlem. Én ugyanis olyan szempontokat is figyelembe veszek, amiről a főnökük most kapja a leckét és majd utólag fogja megtanulni. 3D-ben elég nehéz erről érthetően beszélni, de megpróbálom. Nyitottam neki egy olyan valóságot, ahol győzött és elérte a teljhatalmat. Azóta nagyon szenved az unalomtól. Addig csak harcolt az új és új ellenségekkel szemben, ám amikor azok elfogytak, ott maradt egyedül az idővel. Egy darabig még hagyom, hogy szenvedjen, mert ez egy tanulóvilág, amiben ti is tanultok, hogy többé soha nem szabad az ilyen vezetésnek behódolni és valakit közülük eddig engedni.

A fentebb említett leváltásuknak lehetett még pluszban olyan oka is, hogy ez az irányítás, amiben megállapodtunk, nem mindenkinek nyerte el a tetszését és fenn is hatalmi harcok törtek ki. Mivel ők kollektívában gondolkodnak és nem az egyes emberben, ezt a mi célcentrikus, a hatalmi gőgöt félretevő egyezségünket elsöpörték és a saját hálózatomon lévő embereken keresztül átvették az irányítást egy olyan bolygón, amihez nem értettek. A mai Magyarország ennek lenyomata. Mivel a tudatom ekkor már felment a még magasabb dimenziókba, ők szabadnak látták a pályát a teljhatalom megszerzésére. Közben felderengenek a régi emlékek, amikor a legnagyobb harcaimat a saját csillagcsaládom tagjaival vívom, amiből rajtam kívül még csak egy maradt életben, mert csak ő volt képes megfelelni az igen szigorú minőségi követelményeknek. Azaz tisztában vagyok azzal, hogy új csillagcsaládom van, ám ennek kiépítése és megvalósítása egy több, mint tíz éves folyamat.

Ha valakinek ekkora hatalma lesz, időben kell arra gondolnia, ezt hogyan tegye maga számára elviselhetővé. Láttam egy dokumentumfilmet Mao-ról, akinek arcán látszott az a mérhetetlen unalom, ami akkor éri az embert, amikor környezete felett ekkora hatalmat szerez. Egy kép nálam is felvillant, hogy eljön értem egy űrhajó és elvisznek egy olyan bolygóra, ahol a galaxis legfelsőbb lényeként tisztelnek. Senki sem mert rám nézni, minden sportban csak én nyertem, mindig az történt, amit én akarok és nem telt el olyan sok idő, hogy sokkal magányosabbnak érezzem magam, mint itt egyedül a 4 fal között. Végül találtam egy társaságot, akikkel meg lehetett dumálni valamit és egy űrhajóval meglógtunk onnan. Erre én ebben az idősíkban előre gondoltam, meg is kapom a majmoktól az állandó lehülyézést és az is kiderült számomra, hogy ez csak az értelmes emberekkel működik.

A majmok világában ugyanis kell egy vezér, aki állandóan demonstrálja is a vezérségét. Én a gyakorlatban az általam kialakított mintakörnyezetben elvesztettem a tekintélyemet, mert ehelyett egyenlőséget vezettem be. Normálisan beszéltem az emberekkel, tisztességes voltam velük, amit ők nem értékeltek az akkori jelenben. Később már biztos rájöttek, milyen jó lett volna, ha akkor inkább mindent beleadnak és együtt marad a társaság, de akkor egyszerűen leléptek ilyen-olyan módokon. Engem a sors akkor húzott bele a meditációimba, azaz látszott, hogy valahol az a törekvés, hogy legyen közben pénzem, amit ezek az emberek biztosítanak az én ötletem alapján alakult cégben, ám ez pont arra az időre esett, amikor itt megjelentek az izraeliek és megkezdték a beavatás- és ötletlopást. De mindegy is, mert az égnek nem erőssége a személyzeti politika és azok az emberek úgysem lettek volna erre alkalmasak. Most már nincs is más út számomra, mint az általam megalkotott rendszer, amibe csak a leparaméterezett minőségeknek megfelelő emberek jöhetnek.

Ebben a rendszerben én vagyok az az ember, aki azt tudja (sok olyan dolog mellett, amit úgyse értene senki), hogy összehangolja a vezetők tevékenységeit. A vezetők a szakterületeik szakértői. Szigorú személyzeti politika van, amiben akárki nem kerülhet be, de ha bekerült, megkapja a munkához szükséges hatalmat és önállóságot. Ez azt jelenti, hogy ha megkap egy projektet, abban ő a főnök akkor is, ha kettővel alattam van a hierarchiában és én ott kávét főzök, ha ebben vagyok a leghasznosabb. De simán lehet, hogy beleütközik egy problémába, ami már az én hatásköröm és akkor azt a kérdést nekem teszi fel a kávégép mellé és várja a döntést, hogy tovább folytathassa a munkáját.

Az idegeneket már felszólítottam a távozásra és elég ellenséges is a hangulat. Ha eltávoztak, eltűnik a fidesz hatalmának alapja és csak az marad, amit eddig összeharácsoltak maguknak. A fejük fölött velem, akitől nagyon távol áll ez a behódolósdi. A menekülés alternatívái:
1. behúzod a füled-farkad és nem ütöd többé az orrod semmibe, ami kívül esik a te mindennapi életeden és távol tartod magad a közélettől
2. beleállsz a harcba, hátha nyersz
3. összeállsz mindenféle külföldi érdekcsoporttal és tőlük kapod az energiát, én pedig azt fogom rád mondani, amit ma te a civil szervezetekre
4. igyekszel megfelelni az új személyzeti politikának, hátha nyersz
5. ebben a rendszerben is az elveid szerint éltél és úgy voltál fideszes, hogy nem loptál, nem csaltál és nem hazudtál
6. vagy ha loptál, csaltál és hazudtál, ennek meghúztad a határát és tevékenységed célja az volt, hogy az ország ne menjen tökre ezek alatt

Csak szólok, hogy van egy "Videobíró" nevű fejlesztésem, amiben vissza lehet nézni mindent, ami történt, úgyhogy nem érdemes megjátszani a 7. pontot, hogy átversz. Ó majdnem elfelejtettem, abban sem érdemes bízni, hogy ellenzéki vagy, mert nincs mögötted érdemi tevékenység és különben is, a hazaárulásnak nincsenek pártszínei. Olyanok, hogy "politikaközeli vállalkozók" nálam amúgy sincsenek, közismertebb nevükön egyszerűen csak bűnözőknek tekintem őket. Új világ jön, amihez az eddigi világ a Próba szintjén járult hozzá pozitív értelemben, mert mást nem nagyon találtam.

Ezoterikus kísérlet

Inkább mágikus kísérlet, ám a szónak a sok jelentése miatt kontraproduktív a hatása. Bár van az a látószög, ahol ráillik az ezoterikus kifejezés, ám ezen a látószögön tényleg csak kevesen vannak.

Ugye ezoterikus akkor valami, ha önmagamban önmagammal foglalkozom, vagy ha te foglalkozol önmagadban önmagaddal. Minden más mágikus. Kis megütközést keltett az előző bejegyzésekben taglalt téma, ami egyrészről érthető, ám ha azt nézzük, hogy a túlnépesedés a civilizációnk végét jelenti, másrészről is érthető a dolog.

De akkor jöjjön a kísérlet. Nem először fordul elő az, hogy a rövidtávú érdekeimmel szemben cselekszem. Nézzük, mik a rövidtávú érdekeim. Az ÉlményPark népszerűsítése, a szalonképességem és az anyagi helyzetem drasztikus javítása. Ha ebben a világban, ahol világcégek, meg szinkronszínészek kérnek bocsánatot és mindenki kezd átesni a ló túloldalára én elkezdek fekázni, azzal tulajdonképp szembe megyek a trenddel. Amire még rá is kerül egy lapáttal az, ha a túlnépesedés problémáinak megoldásán gondolkodom. Persze megtehetem, mert nem vagyok Bill Gates és ki nem szar le egy napi százas látogatottságú blogot, de nem lesz ez mindig így. Pont erről is szól ez a kísérlet.

Ha az ember a rövidtávú érdekeit nézi, az minden esetben alkalmazkodást jelent mások hülyeségeihez. Én azonban már a kezdetektől fogva hosszabb távú célokat követek, ami úgy néz ki, hogy kapok egy jelet a jövőmből, amire ki kell találnom a jelenben a legjobb megoldást. Legjobb megoldás az, amit a jövőjel leokéz. Az esetemben ezek általában a jelenben a legnagyobb hülyeségeknek tűnnek, mint például az 5 milliárd ember eltüntetéséről elmélkedés, amit hiába alapozok meg a megfelelő információkkal, kevés olvasó érzékeli magát több valóságban egyszerre, hogy a válasz hiteles legyen számára. Akkor ott vannak azok a személyes tényezők, amik szintén befolyásolják a történéseket. Ilyen például az, ha az ember a nőket szereti, akkor nem törekszik homoszexuális férfiak társaságára. Ha nekem az intelligenciám olyan mértékben változott, amit nem ért meg a környezetem, akkor a magány lesz a legjobb megoldás. Amit lehet, hogy százból egy fog megtörni, aki szintén hülyeségnek látszó dolgokat tesz a jelenben a jövőjelére hallgatva és nem retten vissza azoktól, amiket itt olvas.

Az idővonalnak van még egy jellegzetessége, hogy a régebben kitűzött hosszabb távú célok egyre közelednek. Na erről szól a kísérlet, ha mindent megteszek azért, hogy ne következzenek be, akkor is bekövetkeznek? Ha igen, hogyan és miért. Ilyesmiket ép ésszel, legalábbis ahogy ti ezt értelmezitek nem lehet csinálni. Ám őszintén mondjátok meg, van arról fogalmatok, hogy a kvantumfizikával foglalkozó tudósok milyen lehetőséget látnak abban, hogy megérje nekik ilyen szinten ezzel foglalkozni? Kinek éri meg a finanszírozása és miért? Ebbe akkor sem lát bele egy laikus, ha érthetően elolvassa az újságban. Na én is ilyesmikkel foglalkozom és kísérletezem egy olyan területen, ahol senki nem mer tenni semmit, hisz ez isten világa. Megjegyzem a kvantumfizika is! Meg a matematikának ez a szintje, ahova az emberiség már eljutott. Én nem vagyok kvantumfizikus, sem matematikus és el sem vagyok ismerve általuk. Ám pont ez rejti annak lehetőségét, hogy olyan felfedezésekre jussak, ami zsebrevágja őket... is.

Népszerűség

Vannak, akik egész életükben ezt hajszolják. Bár ezt az emberek természetesnek tekintik, szerintem az lehet a háttérben, hogy nem teljesen egészséges emberek sugározzák a viselkedési- és jellemmintát, akiket nem alanyi jogon emeltek fel. Vagyis az embereket tulajdonképp hamis célok vezérlik.

Amikor ezt a felülről sugárzó mintát átterveztem, megszüntettem az egy emberről történő mintavételt. Tulajdonképp ezt az egész webes tevékenységet azért csinálom, hogy minél szélesebb legyen a paletta, amiből az új emberiség táplálkozhat az elején, amíg ki nem termeli a maga minőségét.

Személy szerint számomra nagyon kellemetlen dolog, ha engem tömeg ünnepel. Lehet, hogy ennek az aszfixia áll a hátterében, de végül csak felsírtam születéskor. Ilyenkor állítólag az agynak a társadalmi beilleszkedésért felelős területe sérül. Ezt intelligenciával felül lehet bírálni, ám akkor sem látom be, mi értelme lenne mondjuk díszvendégként pózolni, amikor azt az időt sokkal értelmesebben és kellemesebben is el lehet tölteni.

A jövőre nézve ezért nem árt, ha senki sem gondolkodik díszszázadban mondjuk repülőtéri fogadás esetén. Sokkal többre értelek egy jó hangulatú beszélgetést szűk körben mondjuk egy olyan hivatalos fogadásnál, ahol ha le tudom fordítani az oda kirendelt tömeg gondolatait, könnyen odakerülhetne a 18-as karika.

Csak a magas intellektussal rendelkező emberekkel érzem jól magam. Mivel az emberek többsége nem ilyen, ezért nem is ragaszkodom annyira az emberek többségéhez. Hogy népszerű lesz, amit csinálok? Nem a népszerűség a cél. Amúgy a jövőjelek szerint a célt elértem, mert egy csodás világról, egy igazi földi mennyországról számolnak be a túlélők.

Amúgy szép gyerekkorom volt és semmilyen szülőkkel kapcsolatos komplexusom sincs, úgyhogy ha pszichológiai elemzés tárgyává válnék, azért maradjon meg az a lehetőség, hogy tényleg jól látom, mi a tét és ebben az önző majmoktól hemzsegő világban tényleg nincs más megoldás.

Lazább beszélgetés

Ez egy képesség. Azt tudja, hogy átkonvertálja a kommunikációt szavakba. Bár egyedül írom és öninterjúnak tűnik, ez egyáltalán nem az. Ezt a képességemet használtam a meditációim dokumentálására és úgy alakult ki, hogy rájöttem, így sokkal könnyebben bírja az emberi agy azoknak az információknak a befogadását, amik szárazon megírva nem mennének.

- Hogy jutnak ilyesmik az eszedbe, amikről írsz?
- Egyáltalán nem jutnának ilyesmik az eszembe egy normális világban, amiről az általatok megszegett megállapodás szólt.
- De miért nem hagyod, hogy a dolgok úgy alakuljanak, ahogy alakulnak?
- Amiért ti sem hagyjátok, hogy a dolgok másképp alakuljanak, ahogy ti azt akarjátok. Mindig ilyenkor jöttek elő ezzel a szöveggel és nagy pánikban törtök ki, ha másképp alakulnak. Szóval a hitelességetek enyhén szólva is nagyot csorbult.
- De ez akkor sem adnak okot ezekre.
- Ha már bele kell ilyesmikbe kezdenem, nem állok meg félúton és a legvégéig viszem.
- De hogy fogod bírni?
- Ahogy ti le tudjátok kapcsolni a rációt, úgy én is le tudom kapcsolni a szívemet.
- Különben milyen lenne?

- De mitől változtál így meg?
- Állandóan azt hallom a fejem fölül rám zúdulni, hogy "undorító vagy". Meg hogy "bolond". Folytassam, még miket?
- Erről nem tehetünk.
- Tudom. Ő a főnökötök és ti kritika nélkül hajtjátok végre a parancsait. Erre nekem lépnem kell, mert kizárt, hogy ez a bolygó a kezetekre jusson.
- Nem akarunk rosszat nektek.
- Nos, biztos lehetsz abban, hogy nagyon sok témában másképp ítéljük meg a "jó" és a "rossz" szerepét.
- Hát amit látunk a jövőben a részedről, azt nehezen lehetne jónak nevezni.
- Mert nem látjátok a teljességet, csak egy kis szeletét.
- Te minek nevezed ezt?
- Egy gigantikus tudatrendezésnek, ahol az egyik fő probléma ti vagytok.
- Miért?
- Nem vagytok alkalmasak egy ilyen világba való beavatkozásra. Ezt nem úgy kellene kezelni, hogy "megsértettelek benneteket és rohadjak meg, ahol vagyok", hanem fel kellene fogni végre, hogy ez a dolog még nálatok is magasabb dimenziós.
- Ha nálunk is magasabb dimenziós, akkor miért nem látjuk?
- Mert amit láttok, azt abba azonnal beavatkoztok, kihasználva a helyzeti előnyötöket, amit finoman szólva sem etikusan szereztetek.
- Nem hagyhatjuk, hogy több milliárd embert megölj.
- Nem ölök meg senkit, csak áthelyezem őket egy másik ugyanilyen Földre.
- De ki dönti el, hogy kiket?
- Egy program. Magam paramétereztem.
- Honnan tudod, hogy sikerülni fog?
- Itt beszélgetünk. Eddig szóba sem álltatok velem, hogy alattatok vagyok és ne ugassak, most meg itt kérdeztek.

- Kezdhetnénk elölről a tárgyalást?
- Már késő. Vártam rá a legutolsó pillanatig. Aztán gyorsindítanom kellett az ÉlményParkot. Innentől a kocka már el van vetve.
- Csak lehet még valamit tenni.
- Tudom, hogy mi a véleményetek a tárgyalásokról és azt is, hogyan éltek vissza azzal, hogy a másik fél ilyenkor beszünteti az akcióit. Sem veletek, sem az embereitekkel nem tárgyalok.
- Nem tudod elkerülni, mert az embereink már megkerülhetetlenek.
- Akkor nem ismertek eléggé.
- Képes vagy emiatt nehéz helyzetbe hozni a népedet?
- Még mindig jobb, mint ezekkel bármilyen közös dologban leállni. De mint mondtam, nem álltam meg félúton és így lesz a bolygónak egy nehéz tíz éve, ami az embereiteknek különösen nehéz lesz.
- Hogy akarod megoldani a népesség más valóságokba helyezését?
- Vannak rá ötleteim, azonban kötöm magam a rugalmas forgatókönyvemhez.
- Tehát nem tudod?
- Ez a veletek történő harcok során kifejlődött technika. Hogy ne tudjatok ebbe is belebarmolni.
- De kik vesznek ebben részt?
- Azt sem tudom, mert ez is le van paraméterezve. Szintén a veletek való harcok során kifejlesztett technika. Hogy megvédjem őket tőletek.
- Ha ilyen magas dimenziós vagy, miért nem várod meg, amíg leérsz ide?
- Mert akkorra már itt egy olyan világ lenne, ahova nem szívesen jönnék. Viszont azt javaslom most induljatok haza, hogy mire hazaértek még olyan világ legyen a bolygóitokon, ahova szívesen mentek haza. Mert ez itt csak egy kis szelete a teljességnek. Szerintem még mindig nem fogtátok fel, hogy kibe és mibe ütöttétek az orrotok.

- Kérdeznénk mi is valamit.
- Ha ti is itt vagytok, miért ültök a seggeteken és miért hagytátok a dolgot idáig fajulni?
- A cselekvés nem a mi erősségünk.
- Értem. Kérdezzetek.
- Mi a célod?
- Megmentem ezt a világot.
- Hogyan?
- Az Élménypark gyorsindítása a Multiplex vetítéshez kellett, hogy rendszerben nyithassam meg az új párhuzamos valóságokat. A multiplex vetítésben mindenki a maga szintjére kerül a hozzá hasonlóakkal egy világba. Megjegyzem én is.
- Fehér emberként ez nem lesz könnyű.
- Látjátok a beavatkozásom nélküli jövőt?
- Igen.
- Akkor tudjátok, hogy egy fekete sem állt ki a fehérekért. Ehhez képest én a csak fehérek által lakott Föld mellett meghagytam ezt a világot, csak kisöpröm innen a szemetet. Azaz folytatom, amit az a társaság elkezdett, akiket ezek ellenségnek kiáltottak ki.
- Azt ugye tudod, hogy nem ez lenne a dolgod?
- Akinek ez lett volna a dolga, az beállt ezekhez. Valakinek be kell töltenie az űrt.
- De ezt ezek árulásként értelmezik.
- Én pedig úgy, hogy ha emelkedsz, mindegy, honnan emelkedsz. Mivel ezek fölé emelkedtem, nem tartozom nekik magyarázattal azon túl, amiket elmondtam.
- De ez a multikulti világ egy anomália.
- Inkább egy olyan helyzet, amit nem értetek, mert meghaladja a dimenziószinteteket. Pont ezért kellett volna betartani a megállapodást.
- Azt mondod ezzel egy magasabb szintű folyamatba avatkoztunk?
- Jól mondod, mert ez a részetekről is beavatkozás, hogy nem állítottátok le időben.
- Most mi lesz?
- Helyreállítom a világot.
- Tömeggyilkossággal?
- Mondtam, hogy vannak ötleteim, de ha nem marad más, akkor nem marad más. De itt körülbelül 5 milliárd ember áthelyezését kell megoldani és ha ezt nekem kell csinálnom, elég messze kerültünk a ti terveitektől is.
- Beleláthatunk az ötleteidbe?
- Ugye spirituális mutáns még soha nem voltam, de szerintem hamar belejövök. Itt az első rész és itt a második. Ezzel fogom kezdeni. De ha nem lesz rá ennyi időm, akkor nem sokat fogok szarozni.
- Megtudhatjuk mi lesz ebben az esetben?
- Nem akarom lelőni a poént is.

Melós idők

Ezek most rendkívül megterhelő napok, amik zajlanak. Nehéz is blogolni, úgyhogy rövid leszek.

Rövid voltam.

Első benyomás

Hogyan ismersz fel, mondjuk, egy doboz gyufát? Ohh, ez nagyon buta kérdés, ki ne ismerné a gyufát?


Mégis, honnan tudod, hogy az a gyufa, méghozzá 1 dobozzal? Egyáltalán, honnan tudod, hogy az, amiben a gyufaszálak vannak, az doboz? És honnan tudod, mi az, hogy 'szál' gyufa? Miért nem gerenda gyufa? Gondolkoztál már ilyesmin?  Folytathatnám a kérdéseket a gyufára vonatkozóan, lehet, kicsit elhűlnél, mennyit tudnék generálni egy ilyen kis jelentéktelen tárgy kapcsán.

Igen, és ha Te épp egy másik bolygóról,  világból származol,  idecsöppensz, és találkozol egy doboz gyufával, mit gondolsz, tudnád, mi az? Ha a gyufa a bolygódon is jelen van, akkor esetleg, de valószínű, más a neve. Ha tovább gondolom, lehet, hogy létezik a bolygódon, így is néz ki, de más a funkciója, totál másra használják. Hogy fogod akkor beazonosítani? Naná, hogy a bolygódon használatos tárgyként.

Vajon mindig tudtad, hogy a gyufa - az gyufa? Csecsemőként aligha. Ma meg már teljesen jól megy, álmodból fölébresztve is azonnal rávágod, ha eléd teszik. Ok, békén hagyom a gyufát, ez egy példa volt. Az a helyzet, hogy mindennel ez van. Mindent beazonosítunk, maga a folyamat automatikus, csak az eredmény tudatosul.

Amikor elolvasod valakinek az írását, megfigyeled-e Magadon, milyen reakciót vált ki? Mondjuk valamilyen érzelmet? Például dühöt, ellenérzést, érdeklődést, frusztrációt, irígységet, izgalmat, kíváncsiságot, stb? Szoktál-e hozzátenni magadban valamiféle megjegyzést? Mint pl. -mit akar ez; -lerágott csont; -a francba, de nagyképű; -ez túl szép, hogy igaz legyen; -tényleg? És hogy csinálta?; -nagyon uncsi; -akkor most cseréljünk; -ilyen van?  stb.

Mindezek benyomások, és egy csomagban eltárolódnak bennünk, és ez lesz egy címke. Ami a kellő pillanatban hatni fog. Mi lehet a kellő pillanat? Amikor valamit, valakit, szituációt stb. be kell azonosítani, mert az illető (mondjuk, legyen A) találkozott vele. Az azonosítás megtörténik, ám A erről nem fog tudni, mert ez egy automatizmus, és a keltett ingerület nem éri el (vagy kikerüli vagy más rendszeren fut, a pontos mikéntjét nem ismerem) A érzékelési pontjait.

Persze, ez ennél sokkal összetettebb, a tárolást, összerendezést, megjelenítést  egy bonyolult mechanizmus végzi az agyon keresztül, annak holografikus szerkezete is szerepet játszva a folyamatban. Ez így nagyon le van egyszerűsítve és ezáltal lebutítva, nem vagyok ebben szakember. Ami viszont elképesztő, minden tárolódik, amivel csak találkoztunk, az összes hatás, ami ért ezidáig, mind részt vesz az azonosításban bonyolult utakon keresztül. Hat, és olyan fantasztikus rendszerbe van szerveződve, hogy ha a beazonosítandó valami több cimkében is jelen van, akkor azok mind összegződnek a hatásban, és minél több címke vesz részt a beazonosításban, a hatás annál erőteljesebb lesz. Tudsz követni? Ez a konyhanyelv😃 ebben a műfajban.

Hát valami ilyesmi történt velem is, amikor kb. másfél éve először találkoztam azzal a névvel, hogy »legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember«. Az egész nem tartott tovább vagy 10mp-nél (mert azért egy kicsit elhúzódott), míg az agyam egy bizonyos mélységig belegondolt abba, amit ez jelenthet. Aztán döntött, és azonnal közölte is velem: ez itt nálunk a lehetetlen kategória, ez az alak szórakozik. (ohh, ez így nem fogalmazódott meg a tudatomban, csak a hatást fordítottam át szavakba az érthetőség kedvéért) És én ennek megfelelően, azonnal cselekedtem is, és továbbléptem, pici irónikus mosollyal a számon. Mert már van ilyen jellegű (szórakozásból frappáns nevet alkotó, és a semmi van mögötte) tapasztalat eltárolva bennem, több is. Pedig nekem van némi tudásom arról, hogyan működünk. És általában meg is vizsgálom a dolgokat, amikkel találkozom. Általában.

Így jártam, kellett várnom még 1 évet, hogy megismerkedhessek valamivel, amiről azt gondoltam elsőre, hogy 1 blog.  Aztán szinte felfedező útra indultam a lapon, és teljes elképedésemre, egy komplett rendszer jött elő, olyan szintű precizitással megalkotva, hogy phhhhh… és aztán a további elképedés, hogy mennyi mindent nem találtam meg.

Idáig jutva már gyanús volt, hogy ez valami teljesen más, mint minden, amiket eddig megismertem. Aztán rögtön beugrott, hogy micsoda hatalmas munka lehetett ezt így összehozni, és majdnem biztos lettem abban, hogy aki e mögött áll, az mindent csinál, csak nem szórakozik. Mármint velünk. Létezik egy olyan megállapítás az eladástechnikában (ahogy én hívom), hogy második alkalommal már nem lehet jó első benyomást tenni. Pedig velem kissé tágabb értelemben ez történt, és csak azért történhetett meg, mert másodszor már nem engedtem, hogy az a bizonyos automatizmus működjön.
Bekapcsolt ugyan – én meg kikapcsoltam.

Ez ennyire egyszerű? Hja, leírni igen. Megcsinálni már jóval nehezebb.

A Kő Bolygója

Az emberek előtte csak fát használtak. Aztán rájöttek, hogy a kővel építkezés sokkal stabilabb épületeket eredményez, melyek tűz esetén sem pusztulnak el. Elkezdett hát mindenki kőből építkezni.

Hirtelen felértékelődtek azok a területek, amikkel ez előtt senki sem foglalkozott, hisz nem volt ott semmi, csak sziklák. Arra senki sem gondolt akkor még, hogy ez mennyire át fogja alakítani a hatalmi viszonyokat, hisz az addig sokat nélkülöző és vízért messzire járó barlanglakók akkor még nem alakítottak ki bányákat. Ám szövetséget kötöttek a leggazdagabbakkal, akik ellátták őket fejlett kőkitermelő eszközökkel és olyan megállapodásokat kötöttek velük, amivel mindkét fél jól járt.

Beindultak a kőfejtők és fellendültek az építkezések. A gazdagok még tovább gazdagodtak, a sziklalakók soha nem látott életszínvonalra kerültek, de ezzel senki sem foglalkozott, mert mindenki örült a kőházaknak, amikbe be is költöztek. A világ egy sokkal jobb hely lett. Az emberek rájöttek, hogyan vezessék be a folyóvizet, új találmányok születtek, amiktől még tovább fejlődött a világ.

Aztán történt valami. Valaki feltalálta az acélt. Rájött, ha ezt az anyagot használja, akkor nincs szükség a kőre, mert könnyebb és magasabb épületeket lehet vele építeni. Ám a találmányáról csak nagyon kevesen szereztek tudomást, mert a dúsgazdaggá váló kőkitermelők és az iparág más meggazdagodott szereplői addigra már döntő befolyást szereztek a társadalmak vezetői felett és leállították a dolgot. Az ilyen találmányokat megszerezték és elzárták az emberek elől. Kiderült az is, hogy a gazdaság alapja is a kő lett, annyi minden készült kőporból. Egy idő után már senki sem merte a témát felhozni és a világ végérvényesen belemerevedett a kőbe.

Ugye milyen ismerős? Mert itt is minden ugyanaz, csak a kőt helyettesítsétek be az olajjal.

A Nap 2010-2020

Innen lehet igazán érezni, hogy milyen hosszú ideig meditáltam. Ugyanis ez csak a második felét öleli át. Érdekessége, hogy feltudom idézni, mihez-kihez köthető egy-egy adott év. Maga a video kiválóan alkalmas meditálásra és arra is, hogy a háttérben fusson, esetleg elalváshoz. A NASA készítette.

Az intelligencia szerepe

Amikor állandóan megérted a többieket, általában hülyének néznek és egy olyan baleknak, akinek nyugodtan vissza lehet élni a megértésével. Amikor eljutsz egy szintre, egyszerűen méltatlannak érzed leállni ezekkel olyan szinten, amin az akcióikat veled szemben indítják. Ezért szerzik meg az erőszakosabb, primitívebb lények a hatalmat a fölsőbb szinteken és most elmondom, hogyan veszítik azt el.

Amikor ezek a lények elszedték az erőmet, először nem értettem miért. Aztán rájöttem, hogy eleve ez volt a céljuk és belesétáltam egy olyan csapdába, ami nem volt túl elegáns. Ám később olyan információkhoz jutottam, miszerint elképesztő dolgok zajlanak, amiket 3D-ben nem is lehet igazán megérteni. Ha azt mondom, az életed ellopása, a személyiséged ellopása, mihez kezdesz vele? Ha sokáig nélkülözöl és amikor jönne neked a jó, hirtelen rád töltenek egy "elegem van a világból" érzésmintát és erre hivatkozva el is veszik tőled a jót és magukhoz irányítják. Az ellenfeleket úgy iktatják ki, hogy magasabb dimenziós információkat kapnak arról, kik is ők és még az előtt megkörnyékezik őket, kiiktatják őket, maguk alá gyűrik őket, hogy az események abba az irányba haladjanak. Ezekről a teljesség igénye nélkül beszélek és azért, mert lassan véget érnek azok a Próbák, amik célja annak eldöntése, kinek milyen súlya, tettei és szerepe van ebben az egészben.

Ezek a próbák olyanok, amikre egy informatikus azt mondaná, hogy jelentéktelen eseményekre vannak konvertálva. Vagyis a szemetekben olyan kis dolgok, amiknek nem tulajdonítotok nagy jelentőséget. Mivel itt létezik egyéni tudat és racionális agyfélteke, ami képes kontrollt képezni az indulatok felett, mi ezt tekintjük sikeres próbának, ha ezek jól működnek. Ám azoknak a lényeknek a próbáin, akiket ti angyaloknak neveztek ez épp fordítva van. Ha valamire beindul az elmekontroll, azt ők őszintétlenségnek látják és ezzel csak érzékeltetném azt, mennyire másképp látja ezt a két világ. A multiplex vetítéssel és a határok kijelölésével nagyon sok olyan jövőbeni problémától mentesül a világunk, amivel gyakorlatilag megússzátok a poklot, amit sokan nem is érdemelnétek.

Ha azt mondanám, hogy a sorsotokról sivatagi arab törzsi vezetők döntenek, elfogadnátok? Mert kábé ugyanez a helyzet és még térdepeltek is előttük. Ezeknek a lényeknek halvány fogalmuk sincs a társadalmainkról, azt se tudják, mi az a polgárosodás. Ők egyfajta középkori hierarchiában élnek annyi előnnyel, hogy rájuk maradt egy valaha volt galaktikus birodalom technológiája. Azt se tudják, milyen elvek szerint működnek, csak használják őket. Az tény, hogy kialakítottak egy háborút elutasító világot, amit szerintük a Szeretet mozgat, ám akkor miért mértem 20%-os boldogságindexet náluk, amit még a mi szar világunk 50%-a is messze túlszárnyal?

Első lépés tehát a hatalmatok és az életetek visszaszerzése. Ez után tudatosítani kell magatokban, hogy a rólatok kialakított képet mások formálják. Ha azonban azt nézzük, hogy én sem szereztem vissza a régi erőmet, hanem inkább újat építettem magamnak, az intelligenciámmal egy teljesen váratlan és új helyzetet teremtettem. Ám beláttam azt is, hogy ez nem lehet mindenki számára járható út, az viszont már az lehet, ha elkészítek egy teljesen új alapokon nyugvó beavatási rendszert, amit használhattok, mégpedig ingyen. Ha ingyen adom, akkor viszont meg is határozhatom annak feltételrendszerét és ezt a tisztességhez és becsülethez kötöttem. Egy olyan Próba keretében, amit az élet alakított, hisz egy olyan világ alakult ki körülöttünk, amiben megvetik a tisztességet. Ez a világ a magukat angyaloknak nevező beavatkozó idegenek világát kezdi itt kiépíteni, amit keresztbe vertem a saját beavatkozásommal, aminek alapját a spirituális mutációm és a (náluk is sokkal) magasabb dimenziós forrásenergiáim biztosítják. Ők arra számítottak, hogy olyan leszek, mint ők vagy amilyen nagyon sok ember lenne a helyemben. Én viszont ezt méltatlannak tartom ahhoz a ranghoz, amit alanyi jogon szereztem és ezért nem lehet engem megvásárolni, mert ugyan hova árazod azt be, amit soha senki nem ért még el előttem? Ha eladnám magam, kinek adnám el magam? Majmoknak? És ebbe beleértem az angyalokat is.

Mostanában megsűrűsödtek a feliratkozások az egyik youtube csatornámra és ilyenkor szörfölgetni szoktam ezeknek az embereknek a feliratkozásai között. Elképesztő, mennyi tehetséges ember van Magyarországon, akik közkinccsé teszik a tudásukat és az is elképesztő, milyen kevés ember iratkozik fel rájuk. Tudjátok mi lesz ennek a vége? Ilyenkor az jut eszembe, hogy alakult ki a magyarság. Úgy, hogy eredetileg nem egy nemzet volt, hanem egy minőség és bárki tagjává válhatott, aki rendelkezett ezzel a minőséggel. Már foglalkoztam az új időszámítás gondolatával, ám minden új időszámításhoz sorsdöntő események kellenek, amik alapjaiban változtatják meg a világot. Annyira, hogy lakói már nem érzik magukénak a régi világét. Szerintem egy ilyen esemény előtt állunk és itt most nem feltétlen a világvégéről beszélek (mert azon már túl vagyunk), hanem a valóságok szétválásáról. Akik az én világomba kerültek, azok számára is másképp fog ez a nagy esemény megvalósulni és azok számára is más lesz, akik nem. Az én világomba azok kerültek, akik a Próbákon átjutottak. Nem tudom kik és hányan vannak, mert ez nem tőlem függ, hanem tőletek.

Az én világomban is jelen van a Szív, ám az Intellektus vezeti. Ilyen még soha nem fordult elő a multiverzum történetében. Látjátok mi mindenre jó a 42. dimenziószint egy megfelelő emberben? Nem valakinek, hanem a világnak megfelelő és ugyanezt az elvet követem.

Az EVAF mozgalom

Vajon mit tennének a nagy világcégek, ha kiderülne, hogy az EVAF mozgalomnak hatalmas a vásárlóereje?

Az EVAF mozgalom az Elegem Van A Fekákból életérzésen alapszik, amikor már nem tudunk úgy megnézni egy amerikai filmet sem, hogy ne bámulna a képünkbe egy rakás feka. Ennek az életérzésnek a része az is, hogy tagjai úgy gondolják, ennyi pont elég volt ebből a hatalmas hisztiből, amit levágnak a világban.

A globális civilizációt az európaiak hozták létre, belőlük alakult ki Amerika is. A technológia alapja az európai szellemi tevékenység. Fejlett civilizáció kialakult még a Távol-Keleten, ha a fejlettséget a technológia alapján mérjük. Ugye a Távol-Kelet is Európa felől értendő, mert egy koreai szemszögéből Japán nagyon is közel van.

Az Európába irányuló migráció azzal a veszéllyel jár, hogy Európa is amerikanizálódik, azaz nem lesz a fehér embernek saját kontinense. Ezt a megállapítást úgy is meg lehet tenni, ha az ember nem fasiszta, csak egyszerűen nem akarja, hogy primitív feka és arab bandák garázdálkodjanak az utcáikon. Ennek az új életérzésnek az is az alapja, hogy valamikor megállj kell parancsolni ennek, különben eljön az idő, amikor tényleg fasiszta lesz mindenki, ha már nagyon elege lesz ebből, ami most a világban zajlik.

Az amerikai fekák nemrég még gyapotszedő gépek voltak, ám ha megnézzük, mi volt 50 éve és mi van ma, nem nehéz levonni azt a következtetést, hogy ha ez így folytatódik, annak beláthatatlan következményei lesznek a világra nézve. Természetesen nem vonom kétségbe azt, hogy van a feketéknek egy fejlett rétege, akik sikerrel alkalmazkodtak, ám nem ők képezik annak az erőszakos törekvésnek a magját, aminek ők is áldozataivá válnak, ha kiállnak a fehérek által létrehozott, demokrácián alapuló világért.

Mivel még nem késő, arra buzdítok minden demokratát, hogy lépjen túl azokon a sztereotípiákon, miszerint ha téged egy feka provokál vagy terrorizál, azzal szemben nem emeled fel a hangod, mert automatikusan rasszistának bélyegeznek. De kik? Kik döntötték el, hogy Európának az legyen a jövője, hogy köteles beengedni minden bűnözőt, akik a túlnépesedés miatt nem találnak otthon elég életteret? Kik döntötték el, hogy Európa kevert lakosságú legyen? Kik döntötték el azt, hogy az USA világvezető szerepében a feketéknek ilyen súlyt adjon? És ezek, akik ezeket eldöntötték, mikor akarják meghúzni azt a vonalat, amikor elég legyen ebből?

Azt látja valaki, hogy ez a trend, ami most kezd kialakulni, hova vezet? Mi van azokkal, akik nem akarnak egy olyan világban élni, ahol a demokráciát kihasználva szereznek olyanok hatalmat, akikben nincs meg a demokráciának a magja és a szabadságban a mások feletti uralom megszerzésének könnyű útját látják? Mi van akkor, ha én nem vagyok fasiszta, ám azt látom, hogy ennek az lesz a vége, hogy a fasizmus fog megerősödni a fehérek között? Mi van akkor, ha élek annak gyanújával, hogy ez az egész egy megtervezett akció, aminek pont ez a célja, hogy bűnösöket gyártson egy fehérekkel szembeni globális leszámoláshoz?

Ugye értitek, hogy mi az a lassú időlépték? Mert ha nem, akkor nézzetek vissza 20 évet, aztán 50 évet, majd 100 évet és rájöttök!

A változás hogyanja

Biztosan sok spirituális hatalomváltás zajlott már le a Föld történetében, de az ember rövid élete miatt ilyesmit általában csak egyszer lát. Ám a mi korunk hemzseg ettől, amit nem csak a népek szintjén kell érteni, mert mindenki nagyot mer álmodni és azonnal a globális hatalom megszerzésére tör.

Az ilyen hatalomváltás a régi korokban másképp zajlott, hisz nem volt a mi általunk ismert világban még globalizáció, azaz a civilizációk nem keveredtek és az információáramlás sem volt a mai szinten. Erre bizonyíték amúgy a kereszténység ószövetsége és újszövetsége, mert ugyan minek ennyi szövetséget kötni, hacsak azért nem, mert új lény jelent meg az Úr helyén. Manapság azonban a globalizáció új kihívások elé állítja az embert.

Amikor az ember a saját szemével akar egy ilyet megnézni a gyakorlatban, ahhoz megfigyelői pozíció szükséges. Ez azt jelenti, hogy az életét le kell lassítania úgy, hogy ne történjen abban semmi. Mert ez az egyetlen olyan létállapot, amiben nem éri annyi zaj és hatás, ami elvonná a figyelmét. Az én tízéves időléptékemben kiváló lehetőség adódott megfigyelni, hogyan zajlik egy ilyen hatalomváltás és mennyi ideig tart. Arra jutottam, hogy körülbelül 10 év az az idő, amikorra már stabilizálódni tud egy ilyen művelet. Lassan történik és ha megnézed, milyen volt az élet a 10 évvel ezelőtti Magyarországon és milyen most, jól látszik a különbség.

Ám azt is tudni érdemes, hogy aki emögött áll, az nem az az ember, akit te a tényleges hatalom birtokosának látsz. Ez egy lánc, aminek egyik forrása az a magasabb dimenziós lény, akinek a szándéka érvényesül. Neki vannak angyalai beosztottjai, akik dolga ennek a láncnak a fenntartása, illetve ezeknek a láncoknak a fenntartása, ha több lábon szeretnének állni. Ezeknek a magasabb dimenziós lényeknek lesznek emberi kapcsolatai, akik általában valamilyen szakrális pozícióban lévő emberek, például ezoterikus csoportok mesterei, de a pápa is egy ilyen ember. A lánc így halad a világi hatalom felé, aminek csak az egyik láncszeme lesz az az ember, akit te a főnöknek látsz, valójában ezek már elvesztették emberségüket és kollektívája válogatja, mennyit hagynak belőle szabadon. Ez a kollektíva, amelyik Magyarországot megszállta, semennyire. Ezért teljesen más a fiatalkori Orbán Viktor és ez a mai, mert abban még 50% volt az ember, ebben meg semennyi.

Ezek az emberek lényegében már csak üres testek, amikben a magasabb dimenziók nyilvánulnak meg. Felvetődik a kérdés, hogy ez jó dolog-e és mit lehet tenni, hogy az ember maradjon az emberben. Az ember csak akkor tud az emberben maradni, ha közben személyiségében is felkészül, azaz éretté válik a magasabb dimenziókra. Ennek tükörképe a Nyugatira érkező sok bevándorló, akikből hiányzik a nyugati életmódhoz szükséges tapasztalati mélység és pont így van ez az ember felemelkedésével is. Biztosan vannak olyanok, akiknek sikerült alkalmazkodni és felvenni ennek a másik világnak az életét, ám a többség a saját világát akarja felhozni. Én arra jutottam, hogy egy világ se fogadja be igazán a kívülről érkezetteket és itt a Földön csak a harmadik generáció érezheti magát odavalónak. Amikor jobban megismertem azt a világot arra jutottam, hogy ez senkinek sem fog bejönni, aki a Földön szocializálódott és létre is hoztam egy új szférát a két világ között. Ez is pont olyan, mint ahogy a Nyugatot látják Afrikából, ami egészen más, mint amikor belülről teszik. Itt is csábító, amit előzetesen hallani az Égről, ám amikor belülről látod, mintha egy kedves Észak-Koreában éreznéd magad. A Földön a keleti világok hasonlítanak legjobban hozzá és inkább a közel-keletieket értem ez alatt, mert sok távol-keleti ország túl modern lenne ennek érzékeltetésére. A fidesz világ amúgy kiválóan tükrözi őket, ami nem meglepő, hisz az már lényegében ők, csak a terveiknek 20%-án állva.

Előző anyagaimban említettem, hogy újabb hatalomváltás következett be, amiből itt még nagyon keveset érezni. Ha valaki 10 év múlva ezt elolvassa, akkor érti meg igazán. Ez amúgy nem egy hirtelen időpont, mert minden ilyen műveletnek van az időbe visszaható ereje, vagyis az elemek már korábban elkezdtek úgy viselkedni és alakulni, hogy nem is tudták, hogy mit miért csinálnak.

Hogy hogyan fog megtörténni? Ez ennek az új technikának az előnye, hogy senki sem tudja. Aki belelát a jövőbe vagy ilyen magasabb dimenziós előnye van, sosem lehet abban biztos, hogy az igazságot látja-e. Ráadásul a valóságok szétválása miatt ennek most nincs is sok értelme. Én is azt teszem, amit mindig, a legjobbra számítok és a legrosszabbra készülök. A legrosszabb jelen esetben az, hogy megint le kell mondanom azokról az álmokról, amikre már nagy szükségem lenne és engem fogtok látni olyan szerepekben, amiket azért kell eljátszanom, mert nincs más erre a megfelelő minőségben. Az a gond ezzel az éginek mondott vezetéssel, hogy nincsenek felkészülve az egyéni érdekekre, amikor erre válaszul kiiktatják a rációt, akkor faék egyszerűekké válnak és mivel nem ismerik ezt a világot, tönkre is teszik. Az ÉlményPark vezetés tesztelésére pedig nem volt lehetőségem ilyen méretben, ami azt jelenti, hogy minden élesben megy. Ennek vannak felelősei, többnyire olyan lények, akik világában soha semminek nincs felelőse és úgy gondolom épp itt az ideje, hogy megismerkedjenek vele.

Szilícium alapú létforma

Ugye a legnagyobb eséllyel kétfajta élet alakulhat ki, a szénalapú és a szilícium alapú. Utóbbi egy kicsit menőbb, már nem emlékszem miért, de valamiből több van nekik.

Namost ha egy szilícium alapú létforma itt megjelenne, mit mondana a PC-inkre? Hogy szervesek. Lehet, hogy az ő számítógépeik meg szénalapúak. Büdöset szarnak és finganak.

Login rendszer

Mivel ebben az esetben egy élőben futó világban történik a relogin, alapszabály, hogy akik alsóbb világba esnek, azok ebből semmit nem vesznek észre. Azaz mindenki győzelemként érzékeli a sorsa alakulását, ám az emberi minősége határozza meg a világának szintjét. Mivel a világod te vetíted magadnak, a Közös Valóságba veled immáron csak a hasonlók kerülhetnek érdemben.

Az élő reloginnak vannak olyan sajátosságai, mint pl. egy házasság, amiben a felek eltérő szintekre kerülnek. Ilyen lehet még a baráti kör és a munkahely. Ezekben az esetekben minden sokkal lassabban történik, hogy az események elférjenek az idővonalon anélkül, hogy megrázkódtatást okoznának.

Ugye említettem, hogy a világunk egy anomália következménye, ami a korrekciók után megszűnne, ám az értékmentés során a különleges világokat megmentettem és ezeket az ÉlményPark vetíti. Ennek van előnye és hátránya. Előnye, hogy ez az univerzum tovább él, hátránya, hogy csak 4 ilyen univerzum érte el ezt a szintet. Technikailag egy valóság éli túl, ami forrásvilág rangot kap és ezekből jön létre az új multiverzum a maga párhuzamos valóságaival. A világ megmentéséért nekem is van egy külön saját forrásvilágom, ennek a forrásvilág plusz nevet adtam. Ám 3D-ben én is benne vagyok az eseményekben és belülről javítom, tesztelem a rendszert és ezt a munkát (mint tulajdonos) nem is bíznám másra.

Sokan azt hiszik, nagyon gazdagnak lenni a legjobb dolog. Szerintem meg ez nem így van. Ha nagyon gazdag vagy egy egyenlőtlen világban, soha nem tudsz megszabadulni attól a gondolattól, hogy a körülötted lévő emberek a gazdagságod miatt vannak körülötted és ez megmérgezi életed minden egyes percét. Amikor arról beszélek, hogy a legjobb világokban egyenlőség van, ahol mindenkinek van mindenből elég, hülyének néznek. Én pedig azonnal látom a másik fejlettségi szintjét. A világot uraló pénzkartell tagjait mindenki nagyon fejlett embereknek látja, nos 0.89%-uk maradt csak a fejlett világok szintjén. Ami pont elég is ahhoz, hogy lehessen tovább folytatni a világ testreszabását úgy, hogy ne nekem kelljen közéjük mennem. Mindenki oda vágyik, de ők nem látnak bele az emberekbe, én meg igen és ha hányás nélkül akarom a dolgot megúszni, jobb, ha maradok a saját világomban. Volt idő, amikor kísérletet tettek a lefizetésemre, de anélkül, hogy beleérezzenek a helyzetembe, ez esélytelen volt. A luxusórára az volt az első gondolatom, hogy amikor belekezdtem a meditációimba, azóta nem hordok órát. A sportkocsira pedig az, hogy nem fogok villogni egy szervezett elszegényítés áldozatául esett országban, különben is valamikor 10 éve le is járt a jogsim. Különben is, ha tudták volna, amit én, semmit se tudtak volna felajánlani, ami csak a közelébe lenne egy saját világnak. Még fölöttem sem, épp most hallottam megint, hogy "ez hülye" és már kezd nagyon elegem lenni ebből. Úgyhogy azt hiszem a dolgok egy kicsit jobban fel fognak gyorsulni a vártnál.

Az a szép ebben, hogy ez az egész a fizikai kapcsolattal rendelkező álomtartományokra is vonatkozik, vagyis a spirituális világok is ugyanígy osztódnak és mindenki megy a maga szintjére. ha vallásos lennék, akkor is azt mondanám erre, hogy ez a megváltás, ha alsóbb világba zuhanok a velem egy szinten lévők közé. Figyelem, még egyszer mondom, ez nem a vagyoni helyzettől függ, hanem az egyes emberek minőségén áll vagy bukik.

Szakmailag az az érdekes, hogyan következik be egy folyamatos idővonalon és a téridőn kívüli "angyali" szinteken. Lesz-e meló az időszinkronnal? Érdekességként megemlítem, hogy ezek itt a fejünk fölött nem birkóztak meg a modern korral és a középkorból hoztak ide embereket (technikailag átlényegült megszállás), akiket épp most vágtam vissza a középkorba. Ti akarjátok tudni, miket csinálok, hát tessék!

Ha azt akarod, hogy legyenek hozzád őszinték az emberek, akkor azt el is kell tudnod viselni, amit mondanak.

Ritkán kezdődik úgy

A második egy úriember, aki szakmai tudásának a nyomába sem érek. Bár a hologrammal foglalkozom én is, sosem tanultam róla semmit és nem is foglalkoztam előtte ilyesmivel. Az én tudásom onnan jött, hogy elolvastam egy cikket és az gyújtott be nálam pár felismerést, amit előtte ezoterikus területen szereztem, majd ez nőtt új rendszerré egy másik tudatszinten. De ha találkoznék egy ilyen emberrel, aki a tudomány talaján mozog, elég amatőrnek tűnnék mellette. Képzeljétek mi lesz majd, ha pár tudós ledobja magáról az ezotéria iránt ellenségességét és ilyen tudással magasabb szintre jut!

Ritkán jönnek létre átütő erejű változások, korszakalkotó találmányok átgondolt tervezés vagy előre kigondolt és részletesen összehangolt csapatmunka útján. Inkább jellemző rájuk az egyéni spontaneitás. Létrejöttükhöz kell egy egyedi ötlet, vagy egyszerűen egy váratlan hiba viszi olyan útra az egyént, hogy felfedezővé válik.

Leonardo Da Vinchi az 1493-ban rajzolt helikopter vázlatát szinte senki sem értette mire is lehet jó.

Ha Teslát nem piszkálja egyetemi professzora kijelentése, mi szerint a szikrázó villanymotorok problémája megoldhatatlan, akkor a háromfázisú villamos energia rendszer szabadalma nem jött volna létre. Ez volt első jelentős találmánya, amit Budapesten a Városliget homokjába rajzolt. Azt kell mondanunk mai modern ipari civilizációnk alapjait Tesla rakta le találmányaival.

Ha 77 évvel ezelőtt egy svájci vegyész kicsit jobban odafigyel az ebéd előtti kézmosás fontosságára és alaposságára, akkor ma egy olyan korszakalkotó biokémiai felfedezéssel lennénk szegényebbek, ami teljesen új lendületet adott az agykutatásnak.

Azt el lehet mondani, hogy a legtöbb, egyedi inspirációból született dolognak viszonylag sok idő és küzdelem kellett, mire a kollektíva képes volt magába integrálni azt, pedig az újdonságok részleteiben nem tartalmaztak semmilyen addig nem ismert elemet. Akik az egyedi tudat útján haladnak, azok eredményeit szinte soha nem képes lekövetni a kollektív, valami hiányzik ahhoz, hogy az egyedi tudat által létrehozott új gyors befogadást nyerjen.

Ha azon emberek intelligenciáját vizsgáljuk, akik valami korszakalkotót hoztak létre, azt találjuk, az átlagnál talán magasabb, de ez az eltérés nem feltétlen látszik indokolni az eredmény nagyságát. Statisztikailag a kollektívában is vannak ilyen intelligens emberek, de azok többsége mégsem hoz létre semmi kiemelkedőt életében, csak próbálja minél kellemesebben leélni azt.

A különbség a két embertípus között tehát nem ebben van. Nehezen megfogható, ráadásul a földi ember egy olyan skizofrén állapotban lévő lény, hogy a kétféle állapotot váltogatni is képes. Talán valamennyire megvilágíthatom ezt egy saját példán keresztül.

Pár évvel ezelőtt egyszer már szembejött velem az élménypark rendszere, de akkori beleolvasásra, egy furcsa ezoterikus blogon kívül mást nem láttam benne. Voltak érdekes részek, volt, aminek olvasásakor bólogattam is. Sok állítást be tudtam illeszteni az addigi ezoterikus tudáshalmazomba. Nyugtáztam, hogy egy egyedi úton járó fura fazon (de hát mindenki egyedi, nem?) ezós honlapjait olvasom és továbbhaladtam.

Eltelt két év és ismét szembejött velem egy blog. Ekkor azonban az első pár cikk után gyorsan elindult egy belső feldolgozási és hitelesítési folyamat, ami minden addig tanult dolgot félretéve kezdte vizsgálni, mi is ez és megpróbálta meghatározni igazságfaktorát. A meglepő számomra az volt, hogy ezen a belső hitelesítési folyamaton szinte azonnal átment. Pedig mostanság volt egy olyan problémám, hogy az "ezo" cimkével ellátott információk jó része valami apróságon mindig elbukott.

Mi változott? Valószínű semmi több, csak a belső működésem. Az első egy automatikus reakcióválasz volt, amit az addig rendelkezésre álló információhalmaz szűrőrendszere képzett. Egyszerű, gyors, azonnali eredményt ad, és ez az eredmény még javítja is az algoritmus működését. A második, pedig kikapcsolt szűrőrendszerrel történt belső logikai elemzés volt, ami pusztán az információ konzisztenciáját vizsgálta, anélkül, hogy a rendelkezésre álló előzetes adatokat használta volna.

Ha most tanácsot kellene adnom, azt mondanám próbáld meg lekapcsolni a birkanetet, ami a tudatod feldolgozó rendszerén fut. Nem biztos, hogy egyszerű lesz.

A blogja itt található: holoinformatika.elmenypark.net

Miért csináld egyedül

Már gondolkodtam azon, hogy felkérek pár embert, hogy írjon ide vendégposztot. Aztán rájöttem arra is, ha nyitottam pár élményparkos aldomaint, hogy szélesítsem a palettát olyan emberekkel, akik másban jobbak, mint én, akkor itt az ideje annak, hogy megismerjétek őket is. Az első egy hölgy, aki kezdőként ugrott fejest az ÉlményParkba, de közel sem kezdő módon.


Ha valaki kezdő bármiben, azzal szembesül, hogy van egy hatalmas tartomány, ami valamiért vonza, de elképzelni sem tudja, miként kellene csapást vágni. Röpködnek körülötte mindenféle szavak, folyamatok, leírások, utalások, amelyekről fogalma sincs, miközben rajta kívül mindenki bennfentesnek tűnik.

Az egész civilizációnk arra épül, hogy valaki, aki jobban tudja, magyarázza, oktatja azoknak, akik kevésbé. A gyerekeket a születésüktől fogva kibetonozott autópályákra állítják, amit nevelésnek, fejlesztésnek, tanításnak és oktatásnak hívnak, és ahol nagyon feszes keretrendszerek között alakítják őket a kívánt módokon. A sok szempontból elemzésre szoruló (amit most nem fogok megtenni), elérendő célok szempontjából ez nagyon hasznos és hatékony működés. Mindig van egy igen komplex hierarchia, ahol jól meghatározott szinteket képviselnek, amelyeket tradíciókkal (szabályozott folyamatokkal) megerősített utak hálóznak be. Teljesen mindegy, hogy tudományra, vallásra (ezotériára), művészetre gondolsz, mindenhol a különböző csoportok által képviselt értékek, mértékek, miértek és hogyanok az uralkodók.

Addig a folyamat minden szempontból rendben van, hogy valaki, aki többet tud, információkat ad olyannak, aki kevesebbet. Ez két részvevős kapcsolódási forma, aminek az időbeli lefutása több mindentől függhet. A legtöbbször ez csak az adott információegység átadásáról szól és teljesen személytelen, így kötődési formák kibomlására sem ad lehetőséget. Mivel az emberek szociális lények erős kötődési igényekkel, ezért egy adott személlyel időben rendszeressé váló, általában egyirányú információs átadásokat hajlamosak megmerevíteni és valamilyen skatulyába tenni. Ilyenkor mondják, hogy ő a tanárom, mesterem, lelkészem, főnököm, mentorom, orvosom, segítőm, elöljáróm, pszichológusom, jósom, parancsnokom, asztrológusom, vezetőm, .., istenem, akinek a szavát és útmutatását nagyjából kötelezőnek érzik önmagukra vonatkoztatva. Nem kell részleteznem, hogy ez mennyire lekorlátozza a függőségben lévő személy minden további fejlődését.

Ebből két módon lehet kikerülni. Mindkét fél deklarálja magában és ahhoz tartják magukat, hogy egyenrangú kapcsolatban vannak, ahol nincs alá- vagy fölérendeltség. Ha középen maradnak, egyensúlyban vannak, de hierarchikus szétválásnál a komplex rendszer egyensúlya úgy alakul ki, hogy az egyik valóságban az egyik van erősen felül, míg a másik valóságban a másik. Amelyik valóságban tartani tudják az egyensúlyt, ott hosszú távon barátságról lehet beszélni, ahol felváltva és kölcsönösen inspirálják egymást. Amikor az alsóbb látószögön lévő fél nem tud annyit emelkedni az adott helyen és időben, hogy összevethető fejlettségi szinten legyenek, akkor a másik félnek ezt látnia kell és a megmerevedés ellen egyszerűen meg kell szakítania ezt a személyes kapcsolatot. Ilyenkor rá van kényszerítve a kereső, hogy új véleményeket, perspektívákat, rendszereket ismerjen meg.

Ez csak akkor működik, ha az érintett felekben, illetve a magasabb látószögű információ-átadóban nincs hatalmi törekvés. Általában ez a legfőbb buktató, hiszen a hatalom folyamatos energiaáramlást alapoz meg, amiről pedig ki akarna önként lemondani. A különböző típusú hatalmi játszmák átszövik az egész életünket, még az olyan kapcsolatokat is, amelyeknek a szeretetet kellene alapulni. A szülők, gyerekek, szerelmesek, házasok, az elméletileg egymás elfogadására és támogatására létre jött kapcsolódási formákban lévők is rengeteg pusztítást képesek csinálni a másik világában. Csak akkor hagyható ki a bármilyen formában realizálódó hataloméhség, ha az adott létező más forrásból tud elég energiához jutni.

A csoportosulások kialakulásával pedig mindig hierarchiaépítés jár együtt, hiszen a kétszemélyes kapcsolódások külön-külön figyelembe vett alá- és fölérendeltségi aránya kialakít egyfajta tudat alatti, súlyozott rangsort. Minél több tag van, minél több a hálózati kapcsolatok száma, annál több manipulálási lehetőség nyílik meg a különböző hatalomigények rejtett megvalósítására.

Amikor létre jön egy társulás, a benne lévő tagok átlagos látószögéből alakul ki a csoport súlyozott látószöge. Ha ez magasabb, mint a népesség átlaga, akkor a csoport egyfajta szívóhatást vált ki, amelybe lelkesen áramlanak be az új tagok. Az ott használt fogalmak, képek, információk beavatásként működnek és segítenek az új tagnak abban, hogy minél előbb elérje a csoport átlagos látószögét. Az emelkedési folyamat sebessége az elején nagyon gyors, majd egyre lassul, és amikor a tudatának perspektívája eléri a csoportátlagot, akkor általában megáll. Ezt kellene mindenkinek felismerni magában és kilépni a csoportból, hogy új fejlődési lehetőségeket keressen. Főleg azért, mert a megtorpanásnál a legtöbbször arról van szó, hogy a hierarchia fenntartása miatt a tudatszintek emelkedésével járó, az átlaghoz képest többletet jelentő energiaáramlatokat megcsapolják, lefölözik, és a hierarchia szempontjából kedvező helyekre terelik.

Viszont megint visszaköszön az, hogy az ember kötődési igényekkel rendelkező szociális lény. Az olyan helyet, ahol annyit kapott és olyan széles személyes hálózatot alakított ki, nem szívesen hagy ott, hiszen az a kapaszkodói elengedését jelenti, egyfajta ugrást a semmibe. Ehhez pont olyan erős belső tartással kellene rendelkeznie, ami nincs neki, ezért inkább beidomul a kellemes és megnyugtató nyájmelegbe. A rugalmas eltávozások korlátozása miatt (hiszen az jelentős energiaveszteséggel jár a csoport csúcsán lévők érdekeit nézve) egyre jobban megmerevednek a keretek. A kezdetben a megértést segítő saját szókészlet dogmává válik. A hierarchia csúcsán lévő személy egyéni útja szinte kötelezővé válik. Más csoportok tévelygőknek tűnnek. Egyre több tiltás fogalmazódik meg, a csoporttag bármilyen típusú szabadsága lecsökken. Az egyéni érdek automatikusan alárendelődik a csoportérdeknek. Máris megérkeztünk a szektákhoz, ami lehet bármekkora (pár főtől a sok száz milliósig) és bármilyen területen (politika, vallás, tudomány) létre jöhet.


A blogja itt érthető el: 22.elmenypark.net

Harcok a közvetlenül felettünk lévő tudati szinteken

Itt olyan magasabb dimenziós lényekről beszélünk, akik mágiatechológiában igen fejlett szinten állnak. Teljesen uralják a fölöttünk lévő spirituális szinteket és meg is kezdték a Föld átformálását. Bár látszólag békések, ellentmondást nem tűrő a stílusuk és ahogy jeleztem, beértem a zónájukba, ahol most bizonyíthatják az "alattam vagy, fogd be a pofád" filozófiájukat, ugyanis most egyszerre érzem magamban és magam alatt őket.

Amikor azt mondom, hogy magamban, az fura érzés, mert a földi viszonyokat mindig úgy alakítják, hogy a szabályok épp úgy változnak, ahogy nekik kedvező. Mivel magyar állampolgár vagyok és Orbán bitorolja a miniszterelnöki pozíciót, gyakorlatilag folyamatosan fölöttem is vannak egyben. Ám eddig nem tekintettek ellenfélnek és nem is nagyon foglalkoztak velem, ám úgy döntöttem, hogy felgyorsítom az eseményeket. Ennek több oka is van kezdve ott, hogy nincsenek tervezhető bevételeim. A PayPalomra Nyugatról egy cent sem érkezett, ami amúgy gyökeresen alakított is a hozzáállásomon, de nem úgy, ahogy ezek eltervezték. Ők arra számítottak, hogy kiiktatott rációval ugyanolyan bután az indulataimra építve velem támadják azokat, akiket amúgy természetes szövetségeseimnek tekintek, mint ahogy teszik ilyenkor veletek. Ám én előre felkészültem ezekre a helyzetekre és rendelkezem egy XD forrású Ráció Emulációval, ami olyan hatást kelt, mintha gondolkodnék. Hogy a harcok képébe is bepillantsatok, ez kísértetiesen hasonlít arra, amikor a kevés számú, de jelentős technikai fölényben lévő spanyolok szétverik a nagy létszámfölényben lévő indiánok erőit. Itt a kevés ember ti vagytok, a technológiai fölényt pedig az ÉlményPark biztosítja.

A másik ok azon túl, hogy már elegem van abból, amit Magyarországon és a világban látok. Úgyhogy elkezdtem blogolni, amire jön is a nép, de ez a show, amit itt nyomatok meg sem közelíti az érdemi munkát, amire viszont innen csak nagyon kevesen linkelnek át. Nem gond, mindenki azt kapja, amit érdemel és ezt lehet minden irányba érteni. Valós teljesítményalapú rendszert dolgoztam ki, ahol minden csakis tőled függ és a nekem behódolással akár ki is törölheted a segged. Ezzel a blogolással persze sok hitvány köcsög is tudomást szerez rólam, akik meg is írják a jelentéseiket, amiket el is olvasnak és lassan meg is indul ellenem a hadjárat. A puding próbája az evés. Rengeteg olyan fejlesztésem van, amit azért nem tudtam eddig kipróbálni, mert amolyan karanténba zártak és gyakorlatilag senki sem jött ellenem. De ezt úgy nézzétek, mintha két világot érzékelnék egyszerre, ahol a felsőben már behódoltak nekem, míg a lentiben szánakozva néznek rám, hogy mit akarok én itt ezekkel a nagy emberekkel szemben. Ezek a nagy emberek azonban azoktól függenek, akik épp behódoltak nekem és ahogy eddig mértem, olyan 2-3 év, mire az események leérnek és pontosan két éve indítottam el a műveletemet. Azaz van egy 2-3 éves harc, aminek a vége az én győzelmem és ez itt csak most kezdődik.

Szó szerint érzem az elnyomást a szívemben. Amikor robbantok a csakráimban, érzem, hogy ez a sok lény, akik itt élősködnek csak rebbennek szét és utána újracsoportosítva telepednek vissza. Ezt azért tudják megtenni, mert ahogy páran csatlakoztok, részévé váltok egy új hálózatnak és ezek eddig rajtatok lógva igyekeznek efölött az új hálózat fölött is befolyást szerezni és ezeket én belső lényekként érzékelem. Komoly támadások érik ilyenkor a fizikai testemet, az egészségemre mennek főképp, hogy megijedjek mindenféle betegségektől. Igyekeznek az utcára dobni, eddig egyetlen ilyen kísérletük sem sikerült, pedig volt jópár. Megölni nem tudnak, erre már rájöttek, de ezt sem adják fel. Sok olyan kérdés is érkezett, miért nem szervezek tanfolyamokat, nos ezért. Amúgy sem vagyok az a szektás típus, sosem gondolkoztam ezoterikus csoportban, de most különösen tartózkodom az ilyesmitől, mert azonnal a látókörükbe kerülnétek, amit amúgy sikeresen elkerültem az internettel. Ez egyáltalán nem egy lovagias ellenfél, ezért is nevezem őket inkább ellenségnek és azért is haladok lassan, hogy biztosítsam az országot, mert ezek képesek bosszúból mindent szétrombolni.

Ám ahogy egyre többen leszünk, én már nem leszek ráutalva arra, hogy olyan szuperhatalmat élesítsek, aminek azon túl semmi értelme, hogy egyszer használnom kell. Fenntartom azonban magamnak a jogot arra, hogy önmagamhoz is mérjem azoknak az embereknek a szerepvállalását, akik folyamatosan csatlakoznak. Ez azt jelenti, hogy egyrészről mindenki önmagához képest viszonyítson, ám amikor elvárások fogalmazódnak meg részetekről, azok már az énhozzám viszonyítás területén mozognak. Ha te nem vagy képes lemondani azokról, amikről én lemondtam, akkor maradj a saját szinteden és ne üsd bele az orrod az enyémbe. A rendszer úgy van megcsinálva, hogy sokszor fogjátok érezni, hogy komoly erőtők és képességeitek vannak, ám ezek eltűnnek, ha egyéni célokra akarjátok fordítani az azonnali haszon reményében. Az okosabbak ilyenkor távlati célokat határoznak meg, amik minél inkább összhangban vannak a feladatcélokkal. Időnként olyan érzésem van, hogy Orbán is ezt a hatalmat használja, ám óriási különbség van az emberi minőségek között. Aki folyamatosan taktikázik úgy, hogy a feladatcélokra csak ő legyen, miközben ezzel a helyzetével folyamatosan visszaél, annak ideje leáldozik, ahogy túlnőnek rajta az események. Bár harcos alkatnak szereti megát nevezni, az nem harcos, hanem gengszter, aki csak olyanokkal száll szembe, akik kezében nincs fegyver. Kíváncsi leszek mi lesz, ha rájön, hogy most igazi harcosokkal került szembe és nincs ott fölötte az erős haver. Mi lesz az embereivel? Akik ugyan hűségesek, ám ez a hűség pénzen vett, mégpedig közpénzen vett hűség, aminek egy másik megfogalmazása a hazaárulás.

Olyasmira ők nem számítottak, hogy a veszély nem kívülről érkezik, hanem belülről ébred. Na ezek a harcok zajlanak most. Aki javítani akarja az esélyeit, van egy gyors megoldás rá, de aki inkább távlati célokat fogalmaz meg, annak ezt javaslom. Ugyanis nem mindenki képes arra, hogy éves időléptékre álljon át, ami több évig is eltarthat, de ha tényleg akarsz valami nagyot dobni, azon az úton most kell elindulni.

Az időhúzás vége

Említettem, hogy az idegenek, akik meg akarják változtatni a bolygónk hatalmi viszonyait és berendezkedését - és amúgy a turul nyelvet (vagyis a kinti magyart) beszélik - bennünk az ellenséget látják, amit semmi nem bizonyít jobban, mint a fidesz politikája. Én már évek óta tárgyalásokban vagyok velük, de ennek ezennel vége.

A tárgyalásoknak gyakorlatilag semmi értelmük nem volt, ám más választásom sem, amíg a tudatom nem ér be a zónájukba. Ők a tárgyalásra úgy tekintenek, hogy aki tárgyalni akar, az gyenge, hisz ezért akar tárgyalni. Ez csak a történet egyik fele. Kifejtették nekem, hogy náluk a tárgyalásnak más a célja, mint nálunk. Ők erre úgy tekintenek, hogy létrejön a kapcsolat a két fél között, de senkit nem kötnek az ott kötött megállapodások. Megbeszélnek valamit, aztán az események történnek, ahogy történnek.

Orbán kifejezetten harcos alkat, aki a küzdelem élére állva érzi a legjobban magát. Mélyen lenézi azokat, akik komolyan veszik a tárgyalóasztaloknál elhangzottakat, és elnéző mosollyal konstatálja, ha valakik számon kérik rajta a kötelezettségeit, vagy a vállalásait.

Érdekes módon amikor azonban a történések nem úgy történnek, ahogy azt ők akarják, azonnal a magasabb dimenziós lehetőségeikhez nyúlnak és többször beavatkoztak a folyamatokba illegitim módon. Például olyat is csináltak, ami 3D-ben egy kicsit nehezen érthető, hogy visszaállították a csatavesztéseik előtt állapotot, mintha sakkoznál valakivel, aki pofánver, majd visszateszi a bábukat a három lépéssel előtti helyzetre és így már kivédi az akciódat, amit addig nem vett észre. Ugyanis közben én sem álltam le és tisztességes játékkal többször sikereket értem el, amit megdöbbentő módon bizonyos országok segítségével, azaz a Földről engem hátba döfve tettek semmissé.

A tárgyalások alatti viselkedésük is említésre érdemes. Ezek gondolatbeszélgetések formájában zajlottak, ami során a felek közt létrejött spirituális csatornákon azonnal megszálltak. Vagyis a tárgyalásokat támadásra használták és minél stabilabbnak érezték a pozícióikat, annál fölényesebbé váltak. Amikor vereséget szenvedtek, azonnal elkezdtek bömbölni és sajnáltatni magukat fölfelé és ahogy a cigányoknál lenni szokott a tanárveréseknél, senki sem a.) feltételezte, hogy helyesen járok el b.) kérdezte meg a másik felet. A bömbölésnek és sajnáltatásnak a célja a Szív kihasználása, aki ugye nem okos lény és ezek már kitanulták az így kapható előnyök technikáit.

Nem véletlenül említettem a cigányokat, akik életmódja és gondolkodása nagyon hasonlít arra, amivé ezt a világot tenni akarják. Az sem véletlen, hogy Orbán félig cigány (félig zsidó), mert amúgy nem bíznak bennünk és az is egy cigó vonás, hogy mindenhova a saját embereiket szeretik ültetni. Amikor olyanokat olvasok, hogy Európában muszlim politikusokat választanak meg, mindig ilyesmikre gondolok. Ugyanis a választásokat is befolyásolni képesek, ami megegyezik egyfajta kollektív eseménynek, ami számukra inkább hazai terep. Amikor nagy balhék törnek ki, amiket arabok-feketék kezdenek, annak egyrészről félelemkeltő, másrészről figyelemfelkeltő hatása van, ami a megszállások egyik technikai módja. Az USA afganisztáni és iraki háborúja során napi hírekben számoltak be az ottani eseményekről, azaz napi szinten nyílt csatorna az USA lakossága és a mágiában amúgy nem gyenge területek között. Ha valaki keresné az okát az ottani események gyökerének, amik most ott zajlanak. Orbán amúgy képes személyesen is a megszállásra és akivel találkozik, azt minden esetben megszállja. Trump is lehet, hogy azóta hülyült így be, akinek a viselkedése amúgy nagyon is ismerős számomra, aki az idegeneket eléggé kiismertem.

A velük való tárgyalások másik vonása az időhúzási taktikájuk, aminek célja, hogy minél mélyebben beágyazzák magukat kihasználva azt, hogy mi a tárgyalások ideje alatt leállunk. Ennek célja az volt, hogy mire a tudatom visszaér, már kényszerhelyzetben legyek és kénytelen legyek őket figyelembe venni, hacsak nem akarom káoszba dönteni az országot és a világot. Ezért mondtam azt, hogy megfizetitek az árát annak, hogy ezt hagytátok, mert lesz egy szörnyű 10 év, mire ezeket innen kigyomlálom.

Ugyanis most már az anyabolygóikat támadom és egyre több sikerrel. Ezek spirituális síkú akciók, amikre ők nagyon érzékenyek. Épp pár perce kaptak egy ultimátumot, hogy egy esélyük van, a hatalomváltás és amint kiderült, hogy az új vezetéseik milyen irányvonalat vesznek, esetleg hajlandó vagyok ezekkel leállni. Itt olyan kárt okoztak a magyar társadalomban, amit a fakivágásokhoz tudnék hasonlítani, hogy kell vagy 30-40 év, mire a seb begyógyul. A sírás itt meg nem jön be, mert már én vagyok felettük és nekem aztán bömbölhetnek, ahogy akarnak. Nagyon sokat hallgattam annak idején, hogy "alattam vagy, ne ugass", nos kíváncsi leszek, fordítva hogyan látják ugyanazt.

A nekik ilyen-olyan előnyökért behódoló emberek számára van egy tanácsom. Fogják a (lopott) pénzüket és meneküljenek. De jó, ha tudják, hogy ezzel csak időt nyernek, mert ugyan hova is menekülhetnének előlem? Ezek a köcsögök megszállták a Földet, én pedig megszálltam őket. Már a cigányok nagy részének is felhívtam évekkel ezelőtt a figyelmét, hogy meneküljenek Európából (persze nem mindenki, de ezt ők tudják jól, hogy kik) és 5 éve tudja ugyanezt a Nyugatra őzikeszemekkel érkező, de ma már rendőrautókat szétverő muszlim csőcselék, de szokás szerint figyelmen kívül hagyták azzal, hogy úgyis megvédik őket föntről. Hát nem fogják!

Nagyon nehéz volt sokszor türelmesen tűrni és nézni, ahogy rombolják a világomat, de eldöntöttem, hogy ennek végérvényesen véget vetek. Ehhez azonban olyan komplex akciót kellett indítanom, amihez idő kell. Annak ellenére, hogy ami nálam a tízéves időléptékben egy nagy rohanásnak számít, az nektek, a ti tempótokban csigalassúságú éveknek. Amúgy erre a problémára is már megvan a megoldás, most kezdem tesztelni.

Nagyon nagy szívás

De ilyen a Próbák természete. Ha nem lettem volna ennek szenvedő részese, még meg is sajnálnám ezeket, de csak egy picit, mert megérdemlik.

Kezdem ott, hogy van ennek előzménye is. Mint említettem, a 42. dimenzióig jutott a tudatom és mivel ez az egyéni tudatom volt a világmindenségben elsőként, kiderült fönn is, mire jó a logikai alapú ráció. Nem viccelek akkor, amikor a világ megmentéséről beszélek, ám mivel bizonyítani nem tudom (és nem is akarom), marad az, hogy ezen a blogon mesélek. Biztosan feltételezhető, hogy egy amúgy sportot szerető, állandóan mozgékony ember biztos nem poénból vállal be egy 20 éves karantént (így legalább át tudjátok érezni).

Ennek az egésznek alapja egy spirituális mutáció. Még mindenek előtt megpróbáltak akkor kinyírni, amikor még semmit sem tudtam arról, hogy ezotériával fogok foglalkozni, de többször is csak a súlyos fejsérülésig jutottak. Ám ezzel létre is hoztak egy hurkot, mert ezt a mutációt tulajdonképp ennek köszönhetem. Utólag azt mondom, ehhez kellettem én is, mert nagyon sokat számított az, hogy egyrészről nem tojtam be egyszer sem, másrészről biztos voltam abban, hogy újra tudom rendezni a tudatom. Ez olyan jól sikerült, hogy az eredmény mindig jobb lett, mint volt, azaz minden ilyen után sokkal értelmesebb lettem. Ám ez szociális értelemben nem mindig jó, ha annyival értelmesebb leszel, hogy már a közeledben lévő embereknek is sok, mert ahogy elkezdenek nem érteni, úgy látnak egyre inkább bolondnak.

A hardveres tuningra akkor érkezett meg a szoftveres, amikor látókörbe került az ezotéria. Még nem tudtam eldönteni, hogy nem kamu-e ez az egész és elkezdtem ezoterikus csoportokba járni adat- és bizonyítékgyűjtés céljából. Arra jutottam, hogy ez nem kamu, ám nem éreztem magam elég érettnek hozzá és úgy gondoltam, ráérek ezzel 30-40 éves koromban foglalkozni, úgyhogy visszatértem a fizikai világba. Éltem az életemet, megtanultam egész jól teniszezni, ekkor köszöntött be a PC korszak is és várt rám egy 1 éves ENSZ megfigyelői munka is Boszniában. Később már, amikor egyre többet értettem meg a világból, a harmadik dimenzióról és az időről, tisztán látszott, hogy ezek nem véletlen történések voltak és tulajdonképp az egész életem erről szólt. Lényeg a lényeg, minden ilyen csoportban kaptam olyat, hogy "beavatás". Amiről nem tudtam, hogy micsoda, de alkalmam volt közelről is megnézni.

Az első ilyen csoportról kedvező benyomásom volt, mert (főleg ahhoz képest, amit később láttam), nagyon tisztességes volt. Egy ügyvéd alapította a csoportot, aki Skandináviában találkozott ezzel és hazatérve dobta is az ügyvédi praxisát, ami nem kis szó volt a rendszerváltást közvetlenül követő években. Fehér Arany Tenger nevezetű energiákkal dolgozott, de ez még korai volt nekem. Ez ki is derült, amikor egy teremben ültem a leghátsó sorban, előttem a többiek és egy irányított meditáció zajlott. A végén megkérdezte, hogy ki látta is, amiről szó volt. Mindenki feltette a kezét. Ki nem látta? Feltettem a kezem én egyedül, minden szem rám szegeződött. Mit láttam? Mondtam, hogy semmit. Nem vagyok még erre megérve, amivel maximálisan egyet is értettem és többé nem jártam oda, de biztos voltam abban, hogy érdemes ezzel majd később foglalkoznom. Ez a később olyan tíz évre rá érkezett el, amikor visszatértem Boszniából és úgy esett, hasonlóan az első ilyen alkalomhoz a baráti körömön át jutottam el egy másik érdekes társaságba. Ez már magyar gyökerű volt és szintén sikerült beletrafálnom olyan értelemben, hogy igen komoly idegen aktivitás is volt fölötte. Míg a tíz évvel előttinél tisztességes beavatást kaptam, ami alatt azt értem, hogy nem vártak el érte semmit, csak kinyitották nekem a kaput és az úton magamnak kellett haladnom, addig itt egy egészen más szellemiségű tevékenységgel találkoztam. Ennek hála tanultam ki a spirituális hadviselést, mert ahogy kiderült, hogy én nem bandázni akarok és tök komolyan veszem az egyéni úton járást, kialakultak bizonyos nézeteltérések, amit egy mester sem engedhet meg magának és relatíve gyorsan egy lakásban találtam magam megkötve bevétel nélkül. Talán egyszer megírom a teljes sztorit, hogy hogyan életem túl és vészeltem át ezeket az éveket, ám egy újabb kinyírási kísérlet után (ez már szerintem idegen technika volt) hirtelen kinn találtam a tudatomat a mélytransz tartományban, ahova amúgy Jézus sem jutott el.

De visszatérve a sztoriba, a kilőtt tudatom a 42. dimenziónál állt meg és miután képbe kerültem, meg azok a lények is velem kapcsolatban, akik ott élnek, megkezdtem a világ rendbetételét. Dönthettem volna másképp is, hogy én vagyok mindenek ura, de nem vagyok egy középkori hangulatra gerjedő ember, ezért is nagy gond, amit látok magam körül itthon és a világban. Szerintem ha egy normális világ van körülöttem és nincsenek anyagi gondjaim, hisz a nyugalomra nagy gondot jelentett az a feszültség, ami engem emiatt ért, a világ sosem tudja meg, hogy itt vagyok. Ám ehhez az XD rendezéshez szükség van a 3D folyamatos idővonalára, ami komoly veszélybe került az idegen beavatkozás miatt, ezért felfüggesztettem az XD meditációkat és megkezdtem a gyors visszatérést és itt a gyorsat nem a ti értelmezésetekben értsétek, hanem az én tízéves időléptéken alapulómén.

Lentről felfelé elég gyors volt az út, mintha valaki helikopterrel felvitt volna egy hegy tetejére, hogy onnan gyalog jöjjek le, ha akarok. Ám így mindenkire föntről érkeztem. Elég sok nevem lett, én magamnak poénból az Illetékes Elvtárs nevet adtam, mert lényegében minden hozzám tartozott. Nem vagyok megkeresztelve sem és kihagytam ezt az egész papos dolgot, úgyhogy elég távol állt tőlem a leborulás, de mivel mindenkire föntről érkeztem, inkább előttem kezdtek leborulni, ahogy látták a teljesítményemet és a munkám eredményét. Ám vízöntő demokrataként az sem jött be, ha előttem térdepelnek, így elkezdtem titkolni ki vagyok és inkább mindenhol az itteni Sátánhoz legközelebb álló imidzseket vettem magamra. A Semmi Ura akkor lettem, amikor a ti isteni szintetek fölötti szférában jártam, ahol biztosítottak engem arról, hogy a fizikai világ nem létezik, nem létezik a véletlen sem, sem az idő és amikor rátértünk arra, hogy én minek az ura vagyok, egyből a fizikai síkra gondoltam. Ám birtokolni ezeknél semmit sem szabad. Viszont ha ezek nem léteznek, akkor a semmit birtokolni szabad, nem?

Most nem részletezném ezt különösebben, de azért nem tudták ezek a lények maguk megoldani ezeket a problémákat, mert elképesztően vallásos kinn mindenki és lényegében minden szentségtörés, ha tenni akarnak valamit. Fölfelé az volt, hogy nincs arra bizonyíték, hogy isten létezik, ám arra sincs, hogy nem. Ezt senki sem értette (hogy bizonyítás kérdése nálam a dolog), de itt sem értette senki azt, hogy én tudományos szemmel álltam mindig is az ezotériához. Amikor az előzetes bizalmat kérték a továbbiakhoz, abba is beletettem a garanciákat. Ekkor született meg amúgy a feltételes igazságon alapuló valóságok szerkezete, amik akkor válnak létezővé, ha a feltételei teljesülnek. Ezért mondom erre a világra is, hogy ez egy nem létező valóság, ami egyszer létezni fog, talán a garanciáim miatt. Ezt az egészet fölfelé aztán úgy értelmezték, hogy istenkeresésben vagyok. Lefelé meg már én vagyok a Legfelsőbb Lény mindenhol, ami azért jelentősen megkönnyítette a visszatérést. Ám értelmes ember lévén nem kívántam sehol sem az elégségesnél jobban beavatkozni a folyamatokba sehol, így a Sátán imidzs arra volt jó, hogy relatíve titkoban tudtam tartani a személyem és a tevékenységemet. Mivel engem nem kötöttek a tradíciók sehol, elvégeztem a feladatot és újabb szinttel lejjebb jöttem. Tulajdonképp lefordítva a Sötét Oldal eszköztárával tettem mindenhol jót, aminek az eredményére a Fényes Angyalok is csak bólintani tudtak. Ezért kaptam a ti isteni szinteteken a Fekete Ember nevet.

És most jön az, ami a világban most zajlik. Úgy is nevezhetném, hogy a feketék spirituális hatalomátvételi kísérletének idejét éljük és itt kell leszögeznem azt, hogy nagyon nem tetszik, amit látok. Ennyi elveit azonnal feladó gyáva férget még életemben ezelőtt nem láttam. Afrikában terjed egy prófécia is, hogy a jövő a fekete emberé. Amivel maximálisan egyet is tudok érteni! Csak a megfelelő értelmezés kérdése az egész és nem hinném, hogy ez lenne az első olyan égi prófécia, amit szó szerint kellene érteni. Ugyanis én egy fehér ember vagyok.

Ezekben az időkben jut el ez az információ a földi szintekre. Mivel ezek itt előszeretettel használják a nőket ellenem (a fizikai testem végig itt volt és komoly tapasztalatokat is szereztem a témában), még időben gondoltam arra, hogy a kurvákat lehetőleg minél messzebb küldjem magamtól a másik irányba. Ez később a holoszórakoztatásnál is jól jött, mert sok tehetség bontakozik ki, hogyan oldják meg a hátraarcot és az időben lepattanást a süllyedő hajóról. De ilyen a Próbák természete. Ha nem lettem volna ennek szenvedő részese, még meg is sajnálnám őket, de csak egy picit, mert megérdemlik.


- Kinek adtátok a hatalmat?
- Egy fehér embernek.
- De ezt nem értem. Hát nem a fehér ember az ellenségetek?
- Ezek szerint nem. Ha jobban belegondolunk, ellenség is úgy lett belőlük, hogy itt így mutattátok be őket.
- De ezt hogy?
- Ez lehet, hogy rossz hír lesz nektek, de mi úgy látjuk, hogy a fehér ember az egyetlen, aki itt vezetésre termett.
- ... várj csak... ez nem az ÉlményParkos ember?
- De igen.
- De ő az ellenségetek!
- Mi így csak tőletek értesültünk erről. Hozzánk föntről érkezett, akit elfogadtunk istennek.
- Istennek?
- A hitünk szerint nem is lehet másképp.
- De ez csak egy ember!
- Megkérdőjelezed a hitünket?
- Hogy lehet egy ember az istenetek?
- A Legfelsőbb Lény az, aki a legmagasabb dimenziós.
- De ez csak egy földi ember!
- Az Úr szándékai kifürkészhetetlenek.

- Mi a terved itt?
- Évek óta erről írok és tudod miért?
- Miért?
- Ha eljön az ideje, ezeket ne személyesen kelljen mindenkinek elmondanom.
- Bazmeg, téged itt senki sem fog elfogadni.
- Bazmeg, erre magam is rájöttem, amikor felajánlottam még időben, hogy dumáljuk meg mi legyen és láttam a reakciókat.
- Mikor volt ez az időben?
- Mielőtt mindent leprogramoztam a megfelelő tudatszinten.
- De hogy, ha senki sem fog téged elfogadni?
- Szerinted érdekel, hogy elfogadnak-e vagy sem? Volt, hogy érdekelt, de úgy látszik, csak én láttam, mi a tét. Ahogy rájöttem, hogy ez számomra már csak a Majmok Bolygója, nem is kívánok senkinek sem megfelelni. Van egy cél, aminek már sikerült a leprogramozása, már csak az van hátra, hogy az események a tőlem elvárt minőségben történjenek.
- Mi van akkor, ha nem?
- Adok magamnak egy 3-ast az 5-ös helyett.

- Ezekkel itt mi lesz?
- Egy Matrix idézettel tudok csak válaszolni. Your men already dead.