A magasabb dimenziós ember

A magasabb dimenziókat érzékelő ember időnként azért viselkedik furcsán, mert ő már nem csak 3D-ben érzékel, azaz a jövőből is fog jeleket, amiket a köznyelv megérzésnek nevez.

Ki milyen dimenziós, illetve ki mennyire képes használni az extraszensz érzékeléseit, nos ezek határoznak meg mindent. Akik átlagembereknek nevezik magukat, azok számára az illető annál furcsább, minél magasabb dimenziószintet ért el. Ugyanis a viselkedésében már megjelenik a jövő (azaz el tud kerülni felesleges vagy nem kivánt dolgokat), ami a jelenben érthetetlen lesz, ha ez a jelen egy tök jó nő/pasi például. A dolog hátránya az, hogy ilyenkor beindulnak a sablonvádak, amik nem tesznek jót az embernek és ha nem tud erre érdemben reagálni, akkor ez a hit-jellemző megjelenhet a többi ember érzékelésében. Igy válik aztán egy ilyen ember egyre jobban különccé (bolonddá, buzivá, stb.) minél több ember erősiti meg a maga szintjén ezt. Az előnye az, hogy igy még mindig jobban járunk, mint hogy fejest ugorjunk olyan élethelyzetekbe, amiket inkább elkerülnénk, ha utólag lenne lehetőségünk dönteni. Aztán a megfelelő csakratisztitással meg is tudunk szabadulni ezektől a hamis (bár ottani szemmel igazinak tűnő) aurainformációktól.

Ez, amit ide most leirtam nem tévesztendő össze a mágikus erővel, mert az egy másik téma.