Félelem elűzése

- Te hogy űzted el a félelmet?
- Logikai oka van. Ha félnék, azzal elismerném, hogy nem értem a saját találmányomat.
- Ha félnél, mit nem értenél?
- A gond az, hogy inkább ti nem értitek. Lehet, hogy ez a pár kétségbeesett lény nem engem véd tőletek, hanem pont fordítva.
- Mi lenne, ha kiszabadulnál?
- Ugyanaz, ami 20 éve kezdődött, majd megtört és most újraindulna, csak sokkal nagyobb erővel.
- Mi kezdődött 20 éve?
- A vízöntő korszak. Aminek fő elvei igen távol állnak azoktól, akik megszerezték a földi hatalmat és abba a hitbe rengették magukat, hogy átmentették a seggüket az új elitbe.
- Nem így történt?
- De nem ám! Csak látszólag.
- Elég élethű.
- A harc azonban csak most kezdődik itt.
- Milyen harc?
- Kinek milyen.
- Ha valakinek nincs olyan lehetősége, hogy bízzon a saját találmányában, akkor mit tegyen?
- Bízzon az én találmányomban. Valamint az általam elvégzett munkában és annak minőségében. Én is ezt teszem.
- Meg tudnak ölni?
- Nem.
- Honnan tudod?
- Már rég megöltek volna, ha meg tudnának.
- Eddig nem vettek komolyan.
- Igen, ilyen az idő természete. No meg pár trükké, amiknek szintén ilyen céljuk volt.
- Miért lett más a célod?
- Prózai az oka. Pénzre van szükségem, ám a pénzt fegyverként használják ellenem, azaz nem engednek hozzá jutni.
- Úgy gondolod, hogy ez, amit itt művelsz, ebben segíteni fog?
- Már teljesen mást játszom, amióta lejárt az ezzel kapcsolatos határidő, amit adtam.
- Kinek?
- Tudják azok jól.
- Ebben a másik játékban mi a cél?
- Az első verzióban nem is lett volna szükségem sok pénzre, csak annyira, hogy végre tudjak nyugalomban alkotni. Aztán rájöttem, hogy soha nem lesz nyugtom ezektől, úgyhogy megterveztem egy katonai műveletet, aminek elég grandiózus céljai lettek. Ugyanis ha kiiktatok egy tőkeerős érdekcsoportot, attól a probléma még nincs megoldva, ráadásul a többi még jelen marad. Így az összessel szemben kell eljárnom.
- Miért?
- Mondjuk úgy, ha nem sikerül, amit elterveztem, egy aszteroida csapódik a Földnek, hogy pontot tegyen ennek az ügynek a végére.
- Miért nem csapódik?
- Mert sokan látják, hogy lenne esély arra, hogy az emberiség ne fenyegetést jelentsen.
- Azt akarod mondani, hogy a világ léte egy hajszálon függ?
- Igen. Egy darabig az volt a kérdés, ki hal meg. Most már az, ki marad életben. Ugyanis az idő ahogy halad előre, változik a forgatókönyv.
- Hogyan?
- Isten nem abból tudja, hogy tökéleteset alkotott, hogy már nincs mit hozzátennie, hanem abból, nincs már mit elvennie belőle.