Krisztus egy olyan lény, aki nem ebben a világban él. Sajnos minden idegenre jellemző, hogy abból indul ki, mindenki olyan, mint ők. Annak ellenére, hogy ennek ellenkezője sokszor bebizonyosodott.
Két választásuk maradt. Az egyik az ő ötletük, ami az ő nézőpontjukból teljesen normális, hogy megszállják az emberiséget és megváltoztatnak bennünket. Addig nem mondhatjuk, hogy ez nekünk nem tetszik, amíg ki nem derül, hogy mit akarnak. Nos ez számomra kiderült és úgy kiakadtam, hogy a saját kezembe vettem az ügyet. Ez lett a másik választás.
A másik választás az, hogy kibaszok innen mindenkit, magamra veszem Sátán szerepét, aki nem hajlandó mindenkinek megbocsátani, csak azoknak, akik ezt kiérdemelték. Mivel kibaszok innen mindenkit, csak akkor tudom ezt jogszerűen megtenni, ha magasabb minőségben végzem el ugyanazt, így technikailag krisztus második eljövetelét alvállalkozóként végzem el.
A spirituális mutációm miatt én, ez az egy darab ember nem hogy ezt hogy merem, ennél jóval komolyabb meccsekben is részt veszek. Hogy érzékeltessem, a háttérhatalom képviselői az utcai banda szintjét sem ütik meg ilyen összehasonlításban és csak azért álltam meg a 42. dimenziónál, mert a felelősségérzetem nem engedte a tudás nélküli további terjeszkedést.
Sátán eljövetelének megértése annak fényében, hogy ez a sok (a Sötét Oldalt lejárató) köcsög hófehér díszekben tetszeleg, további megértést kíván, amihez minden információ rendelkezésre áll. Ám a Sötét Oldal nem attól sötét, hogy primitív és nekem jutott a megtiszteltetés, hogy ezt bebizonyítsam azáltal, hogy létrehozom a valódi földi mennyországot ahelyett az orwelli rémálom helyett, amit ezek a mókusok képzeltek el helyettünk.
Ha kibasztam innen a magukat segítőknek és angyaloknak nevező köcsögöket, nem lesz ott az erős haver azok mögött, akik eddig ezzel a hatalommal érték el sikereiket. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Nem véletlenül fogtam bele a holo-szórakoztatásba az