Felmerülhet a kérdés, hogy mi értelme van erről írni, úgyse csinál senki semmit. Az emberek elolvassák, majd várnak valakire, aki megoldja ezt a problémát és senki sem akarja vállalni az ezzel járó kockázatot. Akkor elmondom, hogy azok, akiknek ez lenne a dolga, azaz az erre felkészített emberek, akiket az átlagember zizi ezósoknak lát, pont azok befolyása alá kerültek, akik ezt a problémát okozzák. Hogy szándékosan? Nem biztos, mert ha te kisgyerekek hatalma alá kerülsz, akik a maguk világát vetítik ide, akkor ezek a kisgyerekek felelősségre vonhatók? Ti lennétek felelősségre vonhatók, akik nem tesztek semmit. Amikor ez tudatosult bennem, hogy itt senki sem fog tenni semmit, elkészítettem a megoldást, amire majd mindenki fújolni fog a fotelből. Azért fogtok fújolni, mert nálam lehet fújolni, de mivel én sem vagyok hülye, hogy egy rakás hozzátok hasonló köcsöggel legyek egy világban, rendesen kidolgoztam az alsó és fölső világok szerkezetét és azt az érdemrendszert, ami lehetővé teszi az átjárást.
Persze lehet, hogy akad egy-kettő majd, akiben feléled valami. Ugye a már beavatott emberek közül kevesen lesznek, akikre lehet számítani ebben a problémában, ugyanis ők már egy olyan rendszer részei, ami ki akarja terjeszteni hatalmát mindenkire és ebben a rendszerben a legkisebb ellenvélemény is főbenjáró bűnnek számít. Ilyen ma Kína, ahol 'bajkeverésért' el lehet ítélni valakit 18 évre és ha értelmezzük a bajkeverés fogalmát, ebbe akármi beleértendő, amit csak akarok. Ez egy olyan jogrendszer, ami utoljára Európában a középkorban volt és most szólok azoknak, akik azért nem mozdulnak, mert a kedvezményezett rétegben vannak, hogy 'ma még'. Mert ez nem egy stabil jogrendszer, inkább az Úr kénye-kedve határozza meg a dolgokat, ami lehet gyökeres ellentéte holnap annak, ami ma van. Ugyanez van Oroszországban és Magyarországon is ez épül. Ha valaki lépni akar, minél előbb kell megtennie, mert minél később teszi, annál nehezebb.
Az írás címe az, hogy 'Régi szabályok', de itt valójában csak egy szabály van: mindig a főnöknek van igaza akkor is, ha nincs igaza. Ugyanis a rendszer olyan, hogy a maga stabilitását helyezi mindenek fölé és ebben a mindenekben benne van az életszínvonalatok, a szabadságotok és minden, amit fontosnak gondolsz. A tömegek a jobbágyok szintjére kerülnek és rabszolga értékben lesznek meghatározva. De ezt nem feltétlenül a földi viszonyokra kell érteni, ahol nincs kollektív tudatérzet, ezért általános kegyetlenség van a levegőben, hanem emelkedett viszonyokra, akkor a kollektív tudatérzet más. Tényleg jelen van a gondoskodás, ám ez csak addig él, amíg mindenben behódolsz. Ahogy más véleményre kerülsz, amit borítékolni tudok, onnantól belső ellenséggé válsz, aki veszélyt jelent a rendszerstabilitásra. Mivel a fehér embernek saját egyéni tudata van, ez elkerülhetetlen, aminek az lesz a vége, hogy a fehér ember lesz a belső ellenség és létrejön a többiek vágya, élvezni a fehér ember világát a fehér ember nélkül. Ám ez megint csak fals elképzelés, ugyanis ebből a világból csak romok maradnak a verseny és a pénz nélkül. Itt olyan lényekkel történik az interakció, amit nap mint nap végzek, akik otthon érzik magukat és én, aki ezt a világot meg akarom menteni vagyok a behatoló lázadó. Ez azért van, mert a külvilág csak egy díszlet és amikor tudatilag emelkedsz, a magad köré vetített világot emeled, aminek sorsa azon múlik, behódolsz-e ezeknek vagy sem. Félreértés ne essék, én látom ennek a világnak a hibáit és hátrányait is, de ezek önmaguk okán biztosan nem fognak hagyni megjelenni és megerősödni egy olyan világot, ami figyelembe veszi az emelkedett tudatszint jellemzőit, mert valós alternatívát jelent arra a rendszerre, ami fennáll.
Az én tudatszintem lehetőséget ad a megoldásra, ám eltűnt belőlem a hosszú évek felém áradó közönye után az, hogy a megoldást mindenki számára feltétel nélkül biztosítsam. Az elején az volt, hogy mindenkit beemelek ebbe a világba, amit létrehoztam és csak a méltatlanok kerülnek ki, de mára ez megváltozott. Csak a méltók kerülnek be, a többiek olyan alsó világokba kerülnek, ahol mindenki magtapasztalja azt, amiről most beszélek és tulajdonképp változatlan marad az a kiérdemlési rendszer, ami mozgatja a tudatpozíciót. Ez a kiérdemlési rendszer 2010 óta eltorzult, mert én nem tekintem a seggnyalást kiérdemlésnek elismerve azt, hogy ha te meglátsz egy csapat kiskutyát, te is azokat fogod kedvelni, akik a farkukat csóválva szaladnak oda hozzád hízelegni. Ezért beszélek rendszerszintű változásról, aminek igen nagy a felelőssége, ugyanis ha egy kollektív társadalom összeomlik (lásd Szíria), annak könnyen káosz lehet a vége. Ehhez pedig nem lehet ellenségesen hozzáállni, ha a rendszerrel foglalkozol csak akkor, ha a játékban vagy. Ezek itt az állandó ellenségképpel egyrészről biztosítják a banda folyamatos egyben tartását, másrészről lassan növelik a saját világuk határait, harmadrészt megakadályozzák az ellenvélemények felszínre kerülését, amiben külön előny, ha gyáva embereket keresnek. Akik ha nem ismerik a rendszerszintű mágiát, nem is fogják érteni, hogy miért olyan gyenge a világukon kívüli ellenzék, csak örülnek annak, hogy ők a körön belül vannak, amit megerősítenek a napi hírek is a még náluk is szerencsétlenebb emberekkel.
Ha az én műveleteim beérnek, alapvetően nem fog változni semmi. Csak a vezető viselkedési- és jellemminta, ami ugyanúgy szétárad az emberekben, ahogy az itteni tömeges megszállás során tapasztalható. Ami a szemeim előtt zajlott az elmúlt 10 évben, az számomra felért egy leckével, hogy ezt tanulmányozhattam. Vannak hasonló rendszerek, főleg Skandináviában, amik akár pozitív mintaként is szolgálhatnának, de globális vezető mintaként egy sem alkalmazható mindenkire. Amikor az ember szabadságot vagy szabadabb világot vezet be, ez az elején sok helyen kontraproduktív hatásokat kelt, mintha szabad választásokat tartanék az iszlám világban, ahol aztán a szélsőséges muszlimokat választják meg, akik azonnal bevezetik a saríát. Tulajdonképp ez történt a Földön is egy kicsit nagyobb időléptékben, vagyis ez az elnyomásra törekvő rendszer azért alakult ki, mert a szabadságban egyesek a mások feletti uralom megszerzését látták, amiben partnerre találtak a beavatkozó idegenekben. Aki ismeri a mágia működését, itt élesben láthatja a szándékok csatáját, azok hogyan hatnak egymásra és használják ki a másik jóindulatát.
Ha nem épült volna ki a multiplex vetítés, most nagy bajban lennénk, mert csatatérré változna a világ. Így is azzá fog, ám nem várható a felsőbb szinteken összeomlás, az alsó szint tanulóvilágaiban viszont igen. A weboldalaimon már rég nem arra van kihegyezve a lényeg, amire az elején, mert hiábavalónak éreztem azt, hogy időben felhívjam valamire a figyelmet, ha utána alig mozdul meg rá pár ember. De azt se mondhatom, hogy értelmetlen volt, mert annak a pár embernek fogtok köszönni szinte mindent. Már rég nem építek a beavatottakra, inkább csak az abszolút kezdőkre, ahol az alkalmasságnak nem feltétele a tárgyi tudás, mint inkább bizonyos belső tulajdonságok. Amíg a weboldalaim az interneten elérhetők, addig nem lépek át egy vonalat, de ha ezt is eléri az elhallgattatás, a spirituális mutáns előlép. Onnantól megint más világ jön, mert le kell mondanom arról, hogy a minél több természetesség híve maradjak, ami amúgy csak az igazán nagy hatalmú, fejlett lényekre jellemző.