2016. szeptember 16., péntek
KOMOLY ÁTLÉPÉS!!!
Figyelem!
Komoly átlépés történt. Az átlépésekről amúgy nem tudtam semmit, amit most tudok róla, azt tapasztalati és intellektuális úton szereztem. Amit itt olvastok - mint minden eddigi anyagom - azért egyedülálló, mert úgy van megírva, hogy mindenki pont azt érti meg belőle, ami neki szól. Tehát a logika szerint kell lennie egy embernek, aki csak egy apró információhoz jut, amit eddig nem tudott. Neki az az apró információ a Kulcs. A többieknek jó szórakozást a megtalálásukhoz.
Probléma = megoldásra váró feladat
Ha egy problémát a szőnyeg alá söpörsz, három fő csapásirány van:
1. Arra játszol, hogy sikerül magad a probléma fölé helyezni és a szőnyeg alatti problémának esélyt sem hagyni arra, hogy előjöjjön.
Erre komoly mentális erőket, képességeket, valamint hatalmas kapacitásokat vonsz el magadtól és a csillagcsalád tagjaidtól. A probléma attól még nem tűnik el, csak nem látszik. Arra játszani, hogy egy vulkán sosem tör fel, mert hatalmunk van fölötte csak addig tart, amíg hatalmunk is van fölötte.
Csak abban az egy esetben van lehetőségünk ezt megúszni, ha belesodródunk egy még nagyobb örvénybe, ami épp jó irányba visz el innen, ám akkor elvesztettük az irányítás képességét, ami ilyenkor csak arra korlátozódik, elkerüld a sziklákat. Ez pont megfelel a máról holnapra, egyik hóról a másikra élésnek, ami leköti minden figyelmed és kapacitásod, amit akár a spirituális világodnak is szentelhetnél.
Most átléptem egy olyan világból, amit a spirituális világomnak szenteltem egy olyanba, amit a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetnék fejlettnek, csak egy nálam fejlettebbnek kinézőnek. A Ráció megjelenésére van szükség, mert anélkül egy rakás felnőttnek öltözött kisgyerekké válna itt mindenki, ha már nem azok vagytok. Mindenre megsértődni és nagyokat átkozni, ugye? Na mondom a problémát. Ha felemelkedsz, egy rakás átkod célpontjává válsz. A saját átkaidtól pedig sokkal nehezebb is téged megvédeni.
Problémát úgy is a szőnyeg alá lehet söpörni, hogy azért teszed, mert nincs a kezelésére kapacitásod és mindig lesz egy dimenziószint, ahol magad alatt tudod tartani a problémát. Igen ám, de ez olyan, mint a vízszintemelkedés és nem mindegy, hogy 20 centis vízben teszed vagy 2 méteresben. Ha így a halállal ugrasz mindig dimenziószintet, egyszer kurva magas dimenziós leszel úgy, hogy közben vetíted magad köré a 3D-s valóságot.
Milyen szerencse, hogy a 42. dimenzióból jövök visszafelé (neked az legyen a mélyvíz), de akkor ezek szerint te sem tudod, hogy kell a sekélyvízben úszni. Van ez a tudathajóm, ahol elfér a te tudatod is, de csak a Tiéd! Ha szeretteket vetítesz, te eteted őket, te itatod őket, te gondoskodsz róluk és te is ölöd meg őket, különben karaktereikkel a holomédia vállalkozások szabadon rendelkeznek. A szabad piac híveként, ám a tükör jegyében egyelőre csak nekem vannak holomédia vállalkozásaim ezekben a tudati tartományokban és a piac már annyira telítődött, hogy nem is éri meg senkinek belevágni.
Mert egyszer eljő az Idő, amikor megérkezik az, akire mindig is vágytál és vártál, a Méltó Ellenfél. Csak sosem onnan érkezik, ahonnan az ember várja. Mi van akkor, ha valaki alattad, a Szőnyeg alatt feltalálja az irányított robbantás és a koncentrált energiaküldés technikáit és sokkal okosabb nálad, mert úgy veti be már egy ideje ellened, hogy észre se veszed. A miniatürizáció, az befektetett energiaminimalizálás és jatásmaximalizálás jegyében. Nem, hatásmaximalizálás jegyében.
Amúgy ez az aikido-filozófia.
2. Arra játszol, hogy majd valami lesz és amikor az a valami megjelenik, akkor majd kiderül és megoldod.
Ez a taktika csak akkor működik, ha tényleg le is szarod a problémát és nem ketyeg a mélyben. Ugyanis könnyen lehet, hogy több, mint 10 év otthonücsörgős meditáció után nem ugyanaz az ember fog visszajönni és nagy ívben fogja leszarni azokat a kérdéseket, amik téged feszélyeznek. Ha a probléma a mélyben ketyeg, az bűntudatra vall és az ilyen félelmeket szeretem eljátszani. Ide elég az is, mint a wrestlingben Amerikában, hogy kiszólok egy blogon az ellenfélnek, csak itt azok még meg is ijednek. Itt nem lehet mást tenni, mint azonnal holomédia vállalkozásokat csinálni erre, mert ez a fajta reality nagyon bejön az Égben.
Azért vagyok ilyen jó ebben, mert mindenkinek a helyzetébe beleéreztem magam és ugyanazokat éltem meg, mint te a tudatspektrum valamely szintjén. Tudom, hogy ilyenkor hogy működnek az angyali-égi-segítői-ööö energiák, amik szerencsés hullámban tartják az embert. Tudom, hogy működnek a mentális technikák (altatás, figyelemelterelés, stb.), amik elterelhetik az embert. Egy csomó olyan dolgot tudok, amit ti csak hisztek, ám csak hiszem azokat a dolgokat, amiket ti tudtok. Mivel ezeket csak ti tudjátok, én meg nem is nagyon hiszek, csak jó dolgokat, nehéz is lehet a hitemmel azonos frekvenciára kerülnie annak, aki csúnya dolgokról tud.
Aki mindenre kiakad, mindenre meg is kapja később a megfelelő választ. Aki egy dologra akad ki, az egy dologra kapja meg a választ. Legjobb kussban maradni, vagy nekiállni blogolni és MINDENT kiírni. Az első nyomasztja az embert, a másodikban senki sem veszi komolyan. Ám ha majd egyszer komolyan vesznek, ott van több ember teljes életműve mögötted! Ami a probléma, az az írói szabadságom része lehet, amit te, gyarló ember hogy is értenél, amikor azt te is érzed, hogy korunk egyik legnagyobb gondolkodójáról alkotsz épp véleményt.
A harcművészeti stílus itt minden olyan filozófia, ami nem aikido vagy ami ez után jön.
3. Alkotó módon igyekszed kreatívan megoldani a problémát, azaz te lépsz fel az ügyben kezdeményezőként.
Ha az ellenfél szintén magas dimenziós játékos, simán alakítani tudja a saját jövőjét, jelenét, múltját. Tehát fel is tud készülni. Akkor is, ha közben csak egy szánalmas lúzernek néz ki és egyáltalán nem fogod belőle kinézni azt, amire képes. A csata ott dől el, mennyire veszed a másikat komolyan. De valójában ott, mennyire veszed a másikat időben komolyan. Aki eleve, annak nem kell ilyesmikkel foglalkoznia. De aki nem, az megismerkedhet egy relatíve modern filozófiával, ami egy ju-jitsu stílusból alakult ki, ez pedig a wado-ryu.
Ezoterikus értelemben is tanulságos az, ahogy kissrácként csillogó szemekkel néztem Aramist, aki úgy repkedett az embereken és dobta őket lábkulccsal fejdobással, hogy azonnal el is mentem ju-jitsuzni. Komolyan csináltam, szerintem nem is hagytam ki edzést, amíg oda jártam. Ami miatt váltottam az olyan, mint Bruce Willis a Ponyvaregényben, amikor meglátja a szamurájkardot és leteszi a láncfűrészt. Azaz a csonttörések réme hangulatról átváltottam valamire, ami aztán minden idők legjobb teniszütés technikáját hozta el az életembe.
A rám szabott nagy feladatok terhe az internet feltalálásával megszűnt teher lenni, sőt! Igen, rám lesz majd szabva egy nagy feladat, ám ahonnan a dolog indult, ott nem tudják mi az az internet. Napi 24 órában elérhető, személyes és a saját tempódban tudsz haladni! Kell egy jó oktatási rendszer és egy olyan fizikai objektum, ahol bármikor tudati kapcsolatot tudsz felvenni velem. Tehát a rendelkezésemre álló időt saját magam számára felszabadítottam úgy, hogy közben bizonyíthatóan hatékony feladatvégzésben vagyok. Aki utóbbit nem értené, köze van a tudati hálózatokhoz.
A wado-ryu lényege halcsontra egyszerűsítve az, hogy képességeidből válaszd ki azt a tartományt, ahol megérzed, hogy a másik támadni fog (ha ilyenek nincsenek, nézz csak a mellkasára és ha az megindul, akkor indul az ember is) és ha ezt megteszi, te abban az állapotában támadsz rá, amikor nem számít semmilyen támadásra. Tehát ez valójában egy védekező filozófia, bár a spirituális képességek szabad értelmezésével kívülről kinézhet egy őrült ok nélküli összevissza támadgatásának. Figyelem, ezzel a jelenben tartom továbbra is a fókuszt, míg a jövőbelátók már nem! Ez majd később lesz fontos, amikor megértettük a testekbe visszaszállás fortélyait.
Tudom, hogy ez egy békés világ és erre is felkészültem! Nagyon békésen tudom aktiválni a spirituális fegyvereimet, amik automaták is tudnak lenni, így még békésebb tudok lenni. Annyira békés, hogy itt a katonai cuccaimnak is mind orvosi-gyógyítói nevei vannak. Ha a cuccaimnak is lehetnek ilyen nevei, nekem miért ne lehetnének? Én vagyok a világ első plasztikai szellemsebésze és egyben a téma egyik legnagyobb szakértője.
Ennek az átlépésnek NEM CÉLJA, amitől itt mindenki fél, ám sajnos az az üzleti érdekem, hogy ezt ne nagyon hangoztassam.
Ezek az információk azért kellettek, nehogy bárkit is olyan meglepetés érjen, ami kilendíti őt a komfortzónájából!
Emberek pánikbaejtése tömegben: "Figyelem, mindenki őrizze meg nyugalmát és senki se essen pánikba!"
Emberek pánikbaejtése egyénileg: "Te figyu, na és mi lesz Veled akkor, ha nem jön be, amit elterveztél?"
Az ÉlményPark szarik a terveidre, de alkotó-építő szellemben, nyitottan áll a kérdéshez.
A Probléma pedig azt üzeni, hogy nem kell vele foglalkoznod, tedd azok közé az Ügyeid közé, amik majd maguktól megoldódnak!
- Mekkorát tudsz ütni?
- Chi-vel vagy anélkül?
- Ki mernél állni egy ketrecharcossal?
- Egy ketrecharcossal csak kesztyű nélkül vagyok hajlandó kiállni és életre-halálra.
- Te normális vagy? Mind csupa izom!
- A torkukon nincs izom.
- De mi a harcművészeti szinted?
- Az a helyzet, hogy a spirituális fejlődésemmel ez a kérdés meglehetősen rendezetlenné vált.