Miért jó blogolni?

Mondhatod, hogy egy blogger vagy.


Gondolom most ezt hosszabban is ki kellene fejteni, ám ezt hosszabban nem lehet kifejteni, így úgy kell tennem, mint aki elkezdi hosszabban kifejteni a témát. Ha egyedül vagy egész nap és már abban a meditációs szakban vagy, hogy ismét van külvilág, elkezdhetsz blogolni. Amikor választottam, azért választottam a bloggert, mert olyan egyszerű a kezelése. Tulajdonképpen bármekkora baromságot írhatsz, egyrészről mindig lesz rá érdeklődő, másrészről az a tény, hogy valami baromság, egy szubjektív vélemény és erősen függ a látószögtől. Később pedig, amikor már lényeges, hogy komoly ember légy, mindenki a komoly ember imidzsedet fogja ismerni. Egy blogban ritkán olvasgatnak bele az emberek a múltba és később tudni fogod, mire hogyan válaszolj egy mondatban.

A blogolás ad egy másik lehetőséget. Otthon ülsz egyedül és van egy olyan lehetőséged a magasabb gondolatok továbbítására, ami nem igényel másik embert. Ez a korunk adta nagy lehetőség, mert így el tudsz kerülni sok olyan embert, akik biztosan fertőznék az energiarendszered, hisz ezeket úgy is lehet olvasni, hogy személyesen nem találkoztok. Amit magad előtt látsz az szabad, ugyanis az írásbeliség amikor kialakult, az volt vele szemben a legkomolyabb vád, hogy így azt bárki elolvashatja és ellenőrizetlenül jut a tudás az emberekhez. Az ellenőrzést azóta már megoldottam. Amikor felmerül valami, amire gondolnod kellett volna, jó ha tudod, hogy ezzel már én is találkoztam biztosan és ha ez így van, az ÉlményPark gondolt erre helyetted is! Jelentősen megkönnyíti a belső munkát.

A végére egy jó hír, képzeljétek nem vagyok szociopata! Állítólag a szociopata teljesen érzéketlen, én viszont képes vagyok az együttérzésre. Együttérzés nélkül hogyan is tudnék ráhangolódni valakire, amikor katonai akciót hajtok végre ellene? Ezzel a woody allenes beütésű poénnal zárom ezeket a gondolataimat.