"A klímaváltozás valós és most zajlik"
Ezt hallottam most a NatGeo-n és az jutott eszembe, pont így vagyunk a spirituális változással, amit megint csak senki nem vesz észre.
- Kiknek van lehetőségük tenni a klímaváltozással szemben és mit tesznek érte?
- Ők a szupergazdag emberek és nem sokat.
- Na és kinek van lehetősége arra, hogy a spirituális változás ellen tegyen?
- Ugyanazoknak.
Az én spirituális változásom akkor jön el, ha véget ér a küzdelem, amit ellenséges gondolatolvasókkal szemben nyomok. A gondolatolvasás azonban itt lehet csak egy értelmezést megkönnyítő kifejezés, hisz sokat nem tudnátok azzal kezdeni, hogy valaki esetleg képes arra, hogy megtörtént eseményeket lásson és azok elé is tudjon menni.
Képzeljétek el a helyzetet, ahol ha 3D-ben gondolkoztok, sosem találkoztok a szövetségeseitekkel, mert azok személyét így megtudna és őket kiiktatva a saját embereiket küldik ide ugyanarra a forgatókönyvre. Hányan lennétek képesek arra, hogy nyugodtak maradjatok és folytassátok a küzdelmet? Hogy bármi terved van, azt úgyis megtudják és csak arra várnak, hogy térden csúszva menj eléjük könyörögni. Olyan figurák, akik hozzám még a Próbákra sem jutnának be.
Egyszer emlékszem arra, hogy másvalakik jelentek meg fölöttem és nem is emlékeztem arra, milyen az, amikor nem ellenséges segítők vannak fölöttem. Mivel mi mindannyian úgy kezdjük, hogy csak egy (másoktól elkülönült) emberként értelmezzük önmagunk, nos föntről nézve nem ez a helyzet. Sokszor illettem úgy őket, hogy ezek bár segítők, nem az én segítőim. Simán lehet, hogy valaki a hálózatomon, így azok a lények a többi embert úgy fogják értelmezni, hogy eltévelyedett bárányok, akik majd (előbb-utóbb) megtérnek (behódolnak).
Hogy hogyan lehet megoldani az ellenséges gondolatolvasást? Hogyan lehet megoldani az ellenséges emberek baráti szerepét? Hogyan lehet megoldani a 12 problémáját? Mert elfelejthetitek, hogy ezek a meccsek följebb NEM CSAK EGY valóságról szólnak. Ha belegondoltok az életetekbe, nem volt olyan érzésetek, hogy egy döntésetek után mintha láttátok volna azt a valóságot, ahol másképp döntöttetek?
A harc egyik döntő mozzanata volt az, hogy poénból egy titkos társaságot alapításán gondolkoztam, de ebben a valóságban nem vagyok sem vallásos, sem szektásodó típus (ezért is akarnak kicsinálni másodvonalbeli emberek). Egy ilyen társaság megalapításához legalább három ember szükséges, ám itt erre csak ketten voltunk. Azaz azokban a valóságokban, ahol sikerült ezt a társaságot megalapítani, majd annak irányítását átvenni és ezzel nagy előnyre szert tenni, nos ez az előny itt úgy tűnik el, mintha kicsúszott volna a lábuk alól a talaj, ahogy a tudataink egy közös valóságot érzékelnek. Mivel én biztosan nem fogok ilyet alapítani csakis az maradhat az ő forgatókönyvükben, hogy a.) vagy sosem létezett b.) szétesett. Nagy hátrány, ha csak erre építkeztek!
A gondolatolvasókat úgy lehet megszívatni, hogy nincsenek gondolataid. Ezt ha valaki olvassa, biztosan totál hülyének néz és itt lehet rájönni, ki tekinthető szakembernek. A tehetségek is hülyének néznének, ám bekapcsol náluk egy hang, amire hallgatnak és bár semmit sem értenek, feltételezik hogy a hiba a megfelelő látószög hiányában van. Ez amúgy alacsony látószögön a megfelelő hozzáállás. Hogy lehet azt megcsinálni, hogy nincsenek gondolataid? Nos ez pont az az állapot, amikor valaki a kezdő meditálóból gyakorlottá válik. Felvetődik a kérdés, ha nincsenek gondolataim, hogyan gondolkodom? Úgy, hogy felvettem az ellenség harcmodorát, ám jobban csinálom.
A jövőbelátók megszívatásához már kell a szakértelem és a megfelelő dimenziószint. Értékes tanácsom az, hogy ezek mindent elhisznek, ha azt a jövőben látják. Ha elkaptad őket, sosem fognak rájönni. mert folyamatos pozitív visszaigazolást fognak kapni az által, hogy mindig sikeresen kerülik el a bajt. Ha ügyes vagy, azt hitetsz el velük, amit csak akarsz.
Az ellenséges emberek baráti szerepének problémája lehetett az, amire kifejlődött bennem egy képesség, az emberek átprogramozása. Ilyesmit csak ritkán csinálok tudatosan, mivel a sikeres akció után az lenne a jutalmam, hogy saját magammal beszélgethetek. Az ostoba lény sosem gondolkodik el az ilyenekről, aztán amikor a teljhatalomban halálra unja magát, az örök életben az önmegsemmisítés mindenféle trükkjeibe mélyed bele, a celebségben még egy jó sem finghat sehol és könyörög a megoldásért, ami csak a múltba helyezéssel lehetséges. Aki megteszi, az pedig egy rendkívül ellenséges figura lesz biztosan, hisz miatta nem lettél az, aki lehettél volna.
A legrosszabb, ha teljhatalommal rendelkező ostoba lényekkel van dolgod, mert ők sosem gondolkoznak és eljön az idő, amikor úgy kiismered őket, hogy utána sem lesz hozzájuk kedved.
A 12 probléma megoldása az, hogy ki kell iktatnod az összes olyan "másik te" embert, akik nem mennek át a próbáidon. Aztán lassan ott találod magad szemben az ellenséges segítővel, akire úgysem lesz szükséged, hisz te lépsz a helyére, ha komolyan gondolod a felemelkedést. Aki erre nem képes, nekik ott a MIA:
Sokszor azért jó, ha hülyék vagytok, mert így nem képeztek akadályt a párhuzamos valóságok műveleteiben. Ám én nem osztom azt a álláspontot, hogy ne lenne szükség értelmes emberekre!
Az újdonság viszont most az, hogy szigorú személyzeti politika határozza meg ezek személyét és nem a főnök jókedve!
Aki nem ismeri fel az ellene harcolóban a jó katonát, a tisztességes harcost, az otthonra talál valamelyik alsóbb világban, ahol ez a menő.
- Milyen élmény ezekkel kapcsolatban lenni?
- Mintha gondolatolvasók ellen sakkoznál.
- Hogy van így esélyed nyerni?
- Kell hozzá egy olyan agy, amivel föléjük mehetek mélytranszba, ahol leprogramozom azt, hogy most miket tegyek.
- Gondolkodás nélkül teszed?
- Mélytranszban gondolkodom. Itt csak úgy teszek.
- Mikor?
- Folyamatosan megy, de ahogy te érted, úgy kb. 5 évvel ezelőtt.
- Tudtad már akkor, mi fog történni?
- Nem. Most sem tudom, mert károsan befolyásolni az ideálisnál több információ.
- De ha évekkel ezelőtt tudtad...
- Még mindig nem érted. Tök mindegy mit tudtam 5 éve, ha csak a testem volt itt a 3D-ben. Ha a tudatom téridőn kívül van a te nézőpontodból, az persze adhat visszaélésekre lehetőséget és sokan vissza is élnek vele.
- Hogy fogod őket legyőzni?
- Vagy véget nem érő küzdelmekben, vagy egy húzással.
- Egy húzással?
- Akik túl sokat élnek ilyesmikkel vissza, azoknak lesz egy csomó új ellenségük, ha kiderül, hogy tévedtek. Ha pedig tévednek, a saját seggükre se fog megbízhatóan működni.
- De hogy csináltad?
- Két valóság volt. Az egyik egy amolyan virtuális, amit eddig ezek segítői hittek valódinak.
- De miért így?
- Megtiltották, hogy hadsereget építsek. Ezek mindent megtiltanak, amiben jobb lehetek. Már alig is van valami, ami még nincs betiltva. Nos hadsereg nélkül is totális csapást mérhetek rájuk, elég csak kikapcsolnom ezt és ott találják magukat egymással.
- De miért csinálod ezt?
- Mikor tudom bizonyítani a lépéseim jogosságát egy totálisan igazságtalan közegben, ha nem akkor, amikor elérkezek emberileg a lepukkanás határára? Mert tök jó, hogy megmentem a seggeteket, de hogy ezt a környezeti megvetés mellett a nyomorszinten kelljen végeznem, az veletek szemben ÖRÖKRE megváltoztatott és most eszetekbe ne jusson elhalmozni mindennel, mert kinyírlak benneteket a gecibe! Volt egy kanadai kiscsaj, akit le se szart senki, csak amikor öngyilkos lett, akkor még facebook emlékcsoportot is csináltak neki. Én erre azt mondom: kapjátok be és MEGÉRDEMLITEK, ami ez után jön.
- Ez kiknek mondod?
- A felelősöknek. Az első körébe azok tartoznak, akik tudták és örültek ennek, a másodikba azok, akik tudták és nem tettek semmit, a harmadikba akik nem tudták, de örültek.
- Na és azok, akik tudták és tettek érte?
- Őket beszélő hulláknak nevezem. Bármikor kampec lehet akár egy szálkától a halfilében.