2018. június 11., hétfő

Az Ég Sztálingrádja

Akik csak önmagukból képesek kiindulni, nem készülhetnek fel olyanra, amire ők nem képesek


Hatalomról ugyanis csak az tud lemondani, akinek van. Akinek nincs, annak úgyis nagy a pofája egészen addig, amíg megszerzi. Onnantól már csak az számít nemes embernek, aki az után is tartja az elveit.

Ha egy ember lemond a hatalmáról, arra azt mondják, hogy hülye. Ez is volt a megállapodás olyanokkal, akikről akkor még nem tudtam, hogy nem tartják fontosnak a szavuk betartását. Miért is tennék, ha rövidtávon ezzel komoly előnyre tehetnek szert? Pláne úgy, hogy feltettek mindent arra, hogy ez alatt a rövid táv alatt úgy megerősödnek, hogy senki sem lesz képes őket leváltani. Megjegyezném, hogy Hitler is pont ebben bízott.

Aki ismer, tudja, hogy engem könnyű átverni és egyszerre látnak hülyének és rendkívül okos embernek. Azért könnyű átverni, mert nem vagyok hajlandó arra, hogy egy szint alá süllyedjek és ezt szeretik kihasználni az emberek. A primitív ember leszarja, hogy hogyan vélekednek róla. Ha megszerezte a hatalmat, a szemében mindenki szolgává válik és egy szolga véleménye mit számít. A rendkívül okos ember azért kellett nekik, hogy valaki kidolgozza nekik ezt a hatalmat, amit lehetetlen elvárásokkal fűszerezve tartottak (szakrális) befolyásuk alatt, amit aztán átváltottak anyagira.

A rendkívül okos ember azonban nem hülye, bár mindenki annak látja. Lemondtam a hatalmamról, ám beleraktam egy garanciát a rendszerbe. Mivel informatikai nyelven dolgoztam, a felét nem értették annak, amit csinálok. Egy informatikai rendszerbe pedig bármikor bele lehet tenni olyan kódokat, amik akkor élesednek, ha a helyzet ezt megkívánja. A primitív ember hatalma pedig pont egy ilyen helyzet.

Ezeknek a kódoknak az aktiválása egyenlő az Ég Sztálingrádjával, persze csak akkor, ha az Ég alatt ezeket a hitvány, szószegő köcsögöket értem, akik itt ezt a szerepet játsszák nekünk. Bár ebben ti is hibásak vagytok, ha MINDENT, ami föntről érkezik, arra azt mondjátok: isten.

Ezek közel sem istenek, sőt inkább olyanok, mint a kisgyerekek.

A vicc az egészben az, hogy továbbra is fel tudom mutatni a hatalomról lemondásomat, mert az objektív kritériumoknak megfeleléshez nektek is jogotok van és nekem is. Azaz az új hatalom kiosztásánál pont annyi esélyem van, mint bármelyikőtöknek. Annyival talán több, hogy vállaltam azt a munkát, ami ehhez szükséges a sok engem lenéző, lúzerező és megvető emberek között is, ami ezekhez a kompetenciákhoz kell. A vicc az egészben az, ha lett volna elég pénzem, senki sem vetett volna meg, ám nem volt, mert mindent ennek rendeltem alá és akik eddig engem vezettek, olyan kisgyerekek voltak, akik nem látták meg időben ennek fontosságát. Mert a pénz nem fontos, ám a méltó körülmények (amikhez ebben a világban pénz kell) viszont azok.

Készüljetek a háborúra!