Kétféle ember van. Az egyik ünnepli, a másik nem. Így az egyiket be tudják mérni, a másikat nem. Az utóbbi évtized egy karácsonyát és szilveszterét sem ünnepeltem, sem a péntekeket és szombatokat. Ha (téridőn kívül) meditálsz és közben szilveszteri buliba mész, magadat kell felkészítened arra, hogyan rejtsd el azt, nehogy beazonosítható legyen a tered és az időd.
Most kicsit nehéz helyzetben vagyok, mert érthetően és logikusan kellene erről írnom, ám aki(k)nek szól, másképp jobban értik . Ebben az esetben a többiek nem fogják érteni, akiknek talán majd egyszer lesz szükségük ezekre az emlékekre, amiket itt olvasnak. De megpróbálom úgy, hogy mindenkinek jó legyen. Ami a gyakorlat tesztjei után kijelenthető, hogy ekkor mindenki úgy csinál, mintha senkinek se lenne jó. Mert ezt majdnem mindenki úgy érti, ahogy a kollektív tudat: "csak nekem legyen jó". Ha ő ugye egy, akkor logikus is, ám itt már rengeteg egymástól független autonóm lény.
Te abból indulsz ki, hogy ezek tök okosak és mindent tudnak. Ha megjelennél a dzsungelben és meglátnál egy ott élő törzset, könnyen lehet, hogy a törzs tagjai is ugyanezt fogják hinni rólad. Mennyit tudnál róluk? Pontosabban mennyire érdekelne, hogy megértsd a számodra bonyolult társadalmi- és hiedelemvilágukat? A fent említett kollektív nézőpont nagy hátránya, hogy csak egy irányban látja a világot, azaz te a modern ember el se tudod képzelni, milyen primitív tufa lény lehetsz egy minket kívülről látó idegen szemével. Persze ez fordítva is így van, hisz a mi társadalmi- és hiedelemvilágunk más irányt vett a nagyvárosokkal és a polgárosodással, ahol a legideálisabb együttélést a szabadság és a demokrácia biztosítja. Ami ismeretlen a szigorú hierarchia egy gondolat világában.
De hogy valamit mondjak a karácsonyról és a szilveszterről. Azt szoktam mondani, nem ünneplem a szeretet ünnepét, mert én egész évben szeretek, nem nevezek ki erre egy napot. Mágikus értelemben elárasztja a teret egyfajta pozitív köd erre a pár napra. A TV-ben ugye ilyenkor nincs semmi érdekes és ilyenkor is szokott ebben a ködben bekattanni pár magányos ember, ezért ezeket a napokat kicsit nehezebben viselik az érzékenyebb emberek. Maga az ünnep már másról szól, mint eredetileg, hisz eredetileg senki se feltételezné, hogy ez egy stresszes időszak. Ahol drága ajándékot kell adni. Ez egy elüzletiesedett karácsony, ahol komoly probléma, ha nem tudsz adni. Az, hogy engem így lesajnál a környezetem is ennek tudható be, hogy bevétel nélkül nem vagyok képes tartani a civilizációs szintet és egy anyagi világban mindenki mindent az anyaghoz mér. Ez sok tekintetben egy egyedülálló úttörő vállalkozás az angyali világokba, ahol ugye nincs jelen az anyag. Nem is baj, ha ilyenkor sok olvasót veszítek, mert inkább legyünk kevesen, mint sokan alkalmatlanul.
A szilveszterben nem is igazán a szilveszter éjjele az érdekes mágikus szempontból, hanem a január 1-e. Az egyetlen nappal az évben, amikor szinte mindenki alszik.
Akik itt olvasnak ilyesmiről először, mondom mit érdemes figyelni. Mintha a háttérsugárzást figyelnéd, amit hangulatban tudsz mérni.