Itt most nem egy szokványos történetet fogtok olvasni és csakis azért olvashatjátok, mert teljesen szakítottam minden tradícióval és hagyománnyal. Ennek voltak komoly hátrányai is és előnyei is. A hátrányoknak van egy érdekes jellemzője, de csak akkor működik, ha nálad az igazság. Ha képes vagy kivárni és túlélni, egy idő után minden megfordul.
Az első nehézség az egyéni úton a tömeg hit, ami a spirituális térben olyan, mint egy ellenszél. Nem, az ellenszél túl enyhe kifejezés, inkább mintha úsznál szemben az árral. Ez is az egyik oka, hogy csak nagyon kevesen képesek célt érni ilyen körülmények között. Gondolom hallottátok már ti is a sikeres emberektől, hogy mi a siker titka. Hogy bízz önmagadban és tarts ki akkor is, ha a helyzeted teljesen reménytelennek tűnik. Ezt maximálisan alá tudom támasztani.
A tömeghittel a következőt tudod tenni. Vagy ellenállsz neki és előbb utóbb legyűröd, ez az Erő filozófiája. Vagy kitalálod, hogyan tudod hasznosítani, ez pedig az észé.
Ha valaki az ezoterikus világban szeretné ugyanezt, figyelembe kell vennie egy csomó ismeretlen tényezőt, amikkel majd az útja során találkozik. Ebben az esetben az észre előbb van szükség. Pláne úgy, hogy az esetemben az történt, hogy megfigyeltem, hogy akik ellenem felléptek, képesek kikapcsolni a rációt. Ez a szívmegszállás során érhető el, ami sokkal könnyebb, mint bárki gondolná, pláne egy olyan ember esetében, aki amúgy nyílt és segítőkész. Azért vettek ezt be ellenem, mert senki sem gondolta komolyan, hogy én ide föntről érkeztem. Hogy senki sem gondolta ezt komolyan, abban pedig biztosan nagy szerepe volt annak, hogy a tömeghit (= ez egy hülye) nem mellettem szólt. Hogy nem mellettem szólt, abban pedig nagy szerepe volt annak, hogy sikerült a saját hasznomra fordítani a dolgot úgy, hogy egy idő után szándékosan kezdtem nekik játszani a hülyét. Higgyétek el, mindenki sokkal szívesebben hiszi el a saját igazságát, mint a valódit.
Felvetődik a kérdés, ha fentről érkezem, miért számít a tömegek hite? Alapvetően nem számítana, ám közben elég extrém vizekre eveztem és létrehoztam egy kísérleti programot, aminek az volt a lényege, hogy egy különleges technikával meddig lehet eljutni. Erre a technikára azt mondaná az avatatlan szem, hogy sima átbaszás, a szakértő szem viszont azonnal látná, hogy ebben rendkívül sok munka van. A másik átverésének bolygónkon is mély tradíciója van, a szívmegszállás azonban elkényelmesítette azokat, akik ebben utaznak. Olyan érzés, mintha te magad akarnád, szakmai megfigyelés után mintha valaki addig kikapcsolná az eszedet, amíg a tranzakció zajlik. Ha a másik valaminek nem tud ellenállni, nem túl elegáns dolog ezzel élni, ezért én az ilyesmi nem is használtam és csakis a legvégső esetre tettem félre, amit - és ez szakmai bravúr is - sosem kellett elővennem.
Ha valamiben rendkívül sok munka van, az már nem nevezhető sima átbaszásnak. Tényleg csak illusztrációként itt egy jópofa példa, amiben szintén sok munka van, de a közelében sincs annak, amit én találtam ki és végig is vittem.
Előtte sosem csináltam ilyet, ám az ellenfelek igazi gátlástalan köcsögök voltak, akik még arra sem voltak méltók, hogy csatában győzzem le őket. Komolyan mondom, hogy lenyomhattam volna őket egy gondolattal, ám ez az egy gondolat technika is olyan, hogy ha nincs ellene védelem, az ember elteszi az ilyesmit nehezebb időkre. Így viszont egy fura karriert is csináltam az Égben, de ezt tényleg csak nagyon kevesen lennének képesek felfogni, így ezt most nem fejtem ki bővebben.
Érdemes azt is tudni, hogy amikor valamilyen humorral élek és azon valaki nevet, ezek fönn azt hiszik, hogy bolond vagyok és engem nevetnek ki. Ilyenkor tényleg felvetődik a kérdés, ugyan ki és miért akarná ezeket a lényeket ebben a világban? Ti mindannyian egy akkora átbaszás áldozatai vagytok, aminek monumentális méretét sem tudom nektek igazán visszaadni. Azért nem mondtam úgy, hogy mi vagyunk az áldozatai, mert nem vagyok megkeresztelve sem, nemhogy vallásos lennék.
A szakértő szem biztosan fennakadt azon, hogy ha a humorra ezek azt hiszik, hogy engem nevetnek ki, akkor ezek engem nem is látnak? Ennél többet nem is igazán mondanék, nehogy megfosszam azon kevesek felfedezéseit, akiket megihlettek soraim.
De hogy legyen valami értelme a címnek, ami alatt ez az egész itt olvasható. Hogyan kell legyőzni a legyőzhetetlent?
Indítsd el rájuk az ÉlményParkot. Csak ennyi! Gondolatban. Ha akarod, képzelj is el hozzá egy gombot, amit megnyomsz hozzá. Hogy mi ez az ÉlményPark, azt ma már tudnod sem kell, de ha nagyon akarod, itt tudhatsz meg róla többet.
A Jel magasabb dimenzióból érkezik, mint ahol a szívmegszállók vannak és csak rá kell hallgatnod akkor is, ha az a jelenben meghökkentő lenne.